Rákóczi-fölkelés.
Rákóczi-fölkelés.
A kuruczvilág miatt is sokat szenvedett Pásztó. Thököly kuruczai 1679-ben Pásztó vidékén táboroznak. A Rákóczi-fölkelés idején Pásztó lakossága – élén Horváth Jánossal – Rákóczi mellé áll. Ez a kurucz kapitány építteti föl romjaiból a Szentlélek-templomot, egy győzelmes csata után, a ráczoktól elvett hadi zsákmányból. A sok zűrzavar és hosszas viszálykodás alatt Pásztó népe annyira elszegényedik, hogy sokan – mivel porcziójukat nem tudták kifizetni – elköltöztek Pásztóról, s még viskójukat is ott hagyták (1715). Az általános szegénységet még elemi csapások is fokozzák. 1715-ben óriási jégverés teszi tönkre a határt, 1716-ban, 1717-ben és 1745-ben pedig nagy marhavész pusztítja el marhaállományát.
Még maga az apátság is a vellehrádi anyakolostor támogatására szorul. Az anyaház bőkezűen segíti a pásztói házat, mely újból szorgalmas mívelés alá veszi a parlagon heverő földeket, fölszereli a gazdaságot, halastavakat, serfőzőt, üveghutát épít stb. 1751-ben a régi apátsági templom szentélyét kápolnává alakítják át, melyben nagyobb ünnepeken magyar szentbeszédet is tartottak, különben pedig csak németet és szlávot.
A sok egyenetlenkedésnek a pásztói földesurak utoljára is szerződéssel vetnek véget, melyet 1739 november 19-én és 1748 október 18-án kötnek jobbágyaikkal. E szerződés szerint: a jobbágyoknak nem szabad saját földesuruk telkéről más földesúrnak a telkére hurczolkodniok s egy földesúrnak sem szabad a másiknak a jobbágyát a maga telkére befogadnia. A mely jobbágy ellenkezőleg cselekszik, régi ura minden ingó és ingatlan vagyonát lefoglalhatja, személyét visszakövetelheti, és belátása szerint büntetheti.
II. József 1787-ben eltörülvén az apátságot, a pásztói apátsági birtok a vallásalap kezére megy át. Ennek nevében a királyi fiscus a pásztói földesurakkal 1793 márczius 15-én a következő egyezségre lépett: Pásztó város határában az urasági és jobbágyi birtokot négy részre osztják. Ezek közül egy része a pásztói apátságé, három rész pedig a pásztói földesuraké. A kilenczedet a borból és a gabonából a saját része után mindegyik kapja. A pásztói földesurak ekkor a következők voltak: Almásy család 6/16-od, Platthyak 1/16-od, Fráterok 1 1/2/16-od, Fáyak 1 1/2/16-od részben. Majd I. Ferencz 1802-ben visszaállítván az eltörült cziszterczi rendet, az apátság ismét visszakapja pásztói birtokait, melyeket egy ideig még házilag kezel, később azonban az erdő kivételével bérbe ad.
