Története.
Története.
A Cserhát és Mátra völgyében, a Zagyva balpartján fekszik Pásztó, Heves vármegye egyik legrégibb városa, melynek bronz- és kőkorszakbeli emlékeiből kétségtelenül megállapítható, hogy már a történelem-előtti korban megszállott terület volt.
Pásztó mai nevét a városon keresztül folyó „Paszth” (ma Kövicses) pataktól vette. Történeti kútfőink változatos alakban örökítették meg nevét: Pasto, Pastro, Pastuch, Pastuchov, Paszthow, Pazthoh stb. változatokban. Megkülönbözetésül más egyéb Pásztótól, Szakállas-Pásztónak is hívták s 1686-ból fönnmaradt pecsétjén látható is a nevében szereplő szakállas fő. A köznép még a közelmultban is Pásztohának nevezte, s a vidékiek ajkáról még ma is elég gyakran hallhatjuk nevének e tótos változatát. A honfoglalás előtt Pásztó nevével sehol sem találkozunk, de a honfoglalás történetében Anonymus Páztuch néven már említést tesz róla. Szerinte ugyanis Zuárd, Kadusa és Huba innen indulnak el Gumur és Nougrod népének meghódítására, mely föladattal Árpád vezér bízta meg őket.
A honfoglalás után Árpád Pásztó vidékét Ed és Edumer kún vezéreknek adományozta. Aba Sámuel idejében Pásztó királyi birtok; a király nemzetségének több ága (nobiles de genere Aba) itt lakik, sőt maga a király is lakott vagy legalább tartózkodott Pásztón, a hol Jerney szerint udvart is tartott. Szent László idejében még mindig királyi birtok Pásztó; ugyanis a pásztói királyi kúriát Szent László nővére hozományaképen Lampert ispánnak adományozza. István, az ifjabb király, szintén tartózkodott Pásztón, – egyik oklevelét innen adja ki – úgyszintén Mátyás király is, ki a zsebrákok ellen viselt hadjárata idején, 1461 szept. 22-én, egy levelét Pásztóról keltezi. De nemcsak királyi személyek tartózkodása teszi Pásztót nevezetessé; jelentősége is gyorsan emelkedik. III. Béla 1190-ben Pásztón a czisztercziek részére apátságot alapít, melynek föladata minden valószínűség szerint a környék palócz lakosainak keresztény hitre való térítése volt. Ez apátságnak kegyura kezdetben maga a király. István, az ifjabbik király, a kegyúri jogot 1265-ben Rátót (de genere Ratold) Domokos mester fiára, Istvánra, a királyné lovászmesterére és ennek családjára ruházza, s ugyanő 1279 szept. 25-én elrendeli, hogy a pásztói apátság népeinek bírája Rátót István mester, s így ügyeikben sem nádor, sem az országbíró, sem Ujvár ispánja nem bíráskodhatik. Rátót (Porch) István kegyúri jogát IV. (Kún) László uralkodásának mindjárt első évében megerősíti.
A XIII. században Pásztó, illetőleg a pásztói konvent, hiteles helyként működik, mint az István, ifjabbik király egyik adományleveléből látható, melylyel Örs földet 1264-ben Kompolt comes-nek adományozza. Ugyane században Pásztó forgalmi jelentősége is emelkedik, a mennyiben III. Endre idejében már vásártartási joga van, s minthogy azok a kereskedők, a kik Budáról Egerbe igyekeztek – hogy a kompolti vámot kikerülhessék – szívesen vették útjukat Pásztónak és Gyöngyösnek, Pásztón is gyakran kirakodtak és vásárt csaptak.
A XV. század elején a pásztóiakat Zsigmond király igen nagy kiváltsággal ruházza fel, kedvelt pinczemestere, Tari Lőrincz kérésére, 1407 ápr. 26-iki kelettel. E kiváltságlevél szerint Tari Lőrincznek és testvéreinek, továbbá a pásztói apátságnak Pásztón lakó népei és jobbágyai sem Tari Lőrincz, sem pedig testvéreinek 171cselekedete, mulasztása vagy törvényszegése miatt nem vonhatók felelősségre. Épen ezért ily czímen sem egyházi, sem világi bíróság, sem vagyonukban, sem személyükben nem büntetheti őket. Egyházi bíróság egyéb ügyekben sem itélhet fölöttük, hacsak a kérdést előbb a pásztói bíró és esküdt meg nem vizsgálta. Végül pedig fölruházza a királyi levél Pásztó polgárait mindazokkal a jogokkal és kiváltságokkal, melyek a budai polgárokat illetik. Pásztónak a XV. század elején fürdője, a XVI. század elején pedig már iskolája is volt. A fürdőt, mely a város közepén feküdt, Kazai Kakas Gyula vette meg 1437-ben Budai Mihálytól 47 forintért; az iskolát pedig Vizslási Bardóczi Mihály említi, ki egyik könyvében azt írja, hogy neki Pásztón igen jó tanítója volt, kit Mihály mesternek hívtak. A följegyzés 1529-ből való.
A pásztói plebánia-templom.
A pásztói plebánia-templom belseje.
A pásztói róm. kath. templom ciboriuma a XV. századból.
A pásztói városháza.
A pásztói régi apátsági épület.
