Eger mozgalma.
Eger mozgalma.
Eger város képviselőtestülete 1875 augusztus 22-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az elnöklő Tavasy Antal polgármester előterjeszti azt a hírt, hogy a királyi törvényszékek összevonásának végleges keresztülvitelénél, mely már csak rövid idő kérdése, az igazságügyminisztériumban felmerült az egri törvényszék eltörlésének terve; ezért tehát szükséges az egri törvényszék meghagyása iránt az igazságügyminiszterhez kérvényt intézni s egyúttal ez ügyben való közreműködésre az érseket is felkérni. A közgyűlés erre elhatározta, hogy a miniszterhez kérvényt intéz s ennek elkészítése végett Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt bizottságot küld ki, mely Babics István, Csiky Sándor, Eisenmann János, Földváry Kálmán, Fülöp József, Kőnig Endre, Kubik Endre, Lipcsey Péter, Lipkos József, Simonyi Károly, Szabó Ignácz, Úry József dr., Végh József és Zalár József képviselőkből áll, – hogy az érseket és a főispánt küldöttségileg kérik fel a benyujtandó kérvény hathatós támogatására.
Ez a bizottság 1875 szeptember 5-iki közgyűlésben terjesztette elő a kész kérvényt, mely elfogadtatván, elhatározták, hogy azt egy 63 tagból álló küldöttség vigye fel az igazságügyminiszterhez és e deputáczió vezetésére felkérték Samassa József dr. egri érseket. Egyben a kérvényt a vármegyéhez pártolás végett felterjesztették, azt kinyomatni s az országgyűlési képviselők között kiosztatni rendelték, a bizottságnak pedig köszönetet szavaztak.
E kérvény erős logikával védi Eger álláspontját és czáfolja a Gyöngyös város mellett eddig felhozott érveket. A bevezetés, mely az akkori helyzetet is élesen megvilágítja, így szól:
„Miután Eger városában a kir. törvényszék fönnmaradását nemcsak igazságszolgáltatási és országos pénzügyi, hanem mindazon érdekek is múlhatatlanul követelik, melyek művelt államokban és így hazánkban is a közigazgatási és igazságszolgáltatási központok kitűzése- és megállapításánál irányadók: tartózkodtunk volna az egri kir. törvényszék fenntartása kérdésében, Nagyméltóságodnak különben is országos ügyekkel teljesen igénybe vett magas figyelmét elfoglalni; – azonban ama jogosulatlan agitatiók, melyek e tekintetben Eger város és annak vidéke, valamint Heves megye 288közönsége legnagyobb részének érdekei ellen Gyöngyös részéről már előbb megindíttattak s jelenleg is folytattatnak s melyek egy ízben a megyei székhely kérdésében már a képviselőház elé is vitettek, oda kényszerítik Eger város közönségét, hogy eme jogosulatlan agitatiók ellenében, figyelembe véve ama rendkívüli fontosságú tekintetet is, mely szerint úgy a megyehatóság, valamit a törvényszék is kétségkívül egy közös székhelyen fognak összpontosíttatni: az Eger város kebelében fennálló kir. törvényszék további fennmaradása és végleges rendszeresítése iránt Nagyméltóságod és a Nagymélt. m. kir. Ministerium elé tiszteletteljes kérelemmel járuljon, annál is inkább, mert a fönebb jelzett agitatióknál főleg oly adatok használtattak, s terjesztetnek ez idő szerint és széltiben érvekül, melyek a tényeket elferdítve a valóságnak meg nem felelnek.”
Előadja azután a kérvény azokat a történelmi, kulturális, anyagi és szellemi, forgalmi és geográfiai okokat és érdekeket, a melyek Eger mellett szólnak, Gyöngyös városával szemben. Különösen érdekes a kérvénynek az a része, mely szerint tudomása van a város közönségének arról, hogy a miniszter elé oly térképet terjesztettek, a melyen a Mátra-hegység Heves vármegyéből egészen el van sikkasztva s így úgy van feltüntetve a dolog, mintha a Mátra-járásbeli községek egyenesen s minden akadály nélkül közlekedhetnének Gyöngyössel. Holott, mint a kérvény kimutatja, – a valóság ellenkezőleg az, hogy azok a községek, épen a Mátra-hegység miatt csak nagy kerülővel, többnyire Egeren át juthatnak el Gyöngyösre. Ezt a kérvényt a küldöttség Samassa József dr. egri érsek vezetése mellett, 1875 szeptember 11-én adta át az igazságügyminiszternek. Egyben a küldöttségi tagok felkeresték Szederkényi Nándor országgyűlési képviselő kalauzolása mellett a nevesebb országgyűlési képviselőket.
Eger város ügye azonban még mindig rosszul áll, a mit az a körülmény is mutat, hogy 1875 november 8-án ismét rendkívüli ülést tart Eger város képviselőtestülete, melyben Tavasy polgármester előadja, hogy a Pesti Napló 250-ik számában Kovách László czikket írt, melyben azzal argumentál, hogy Gyöngyös városa a törvényszéknek emeletes palotát ajándékozott, míg Egerben bérházban van elhelyezve; így hát Gyöngyösnek előnye van Eger fölött. Hogy ebből az épület-kérdésből kár ne káramoljék a városra, indítványozza a polgármester, hogy tegyen a város bizonyos ajánlatot a törvényszék elhelyezésének költségeire. A közgyűlés elhatározta, hogy tekintettel arra a kárra, melyet a törvényszék áthelyezése a városnak okozna s tekintettel az állam szorult pénzügyi viszonyaira is „Eger város képviselőtestülete kijelenti, hogy az esetre, ha Egerben a kir. törvényszék meghagyatik, Eger város a törvényszék kellő helyiségeiről az állam terheltetése nélkül gondoskodni fog.” Erről az igazságügyminisztert értesítik.1) Ezzel Eger város magára vállalta a törvényszék elhelyezésének terhét s így gondoskodni kellett az ígéret beváltásáról, annál is inkább, mert a kir. törvényszék elnöklete még az 1875-ik év folyamán, hivatkozva az igazságügyminiszternek 19883/75. számú leiratára, felhívta a várost, hogy a törvényszék elhelyezési költségeiről gondoskodjék; a mely gondoskodás akképen történt, hogy a törvényszék bérösszegét a város költségvetésébe beállította.
1) Városi levéltár közgyűlési jegyzőkönyvei 1875 nov. 8.
