Királyi bíróságok szervezése.
Királyi bíróságok szervezése.
Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék közönségéhez 1871 január 3-án érkezett meg Horváth Boldizsár igazságügyminiszter körrendelete, melyben a miniszter, hivatkozva arra, hogy az első folyamodású királyi bíróságok számának és székhelyeinek kérdésében az országgyűlés képviselőháza által kiküldött bizottság a mellékelt tervezetet állapította meg, előadja, hogy noha ez a tervezet még nem ment át az országgyűlés tárgyalásain, mégis reményli, hogy csekélyebb módosítással a törvényhozás minden faktorának hozzájárulását megnyeri. „E reményben – mondja a miniszter – és azon czélból, 282hogy a létrehozandó törvénynek, mihelyt az szentesíttetni fog, végrehajtását az ország jogosult kivánalmához képest azonnal megkezdhessem, s okvetlenül még jelen év folyamán befejezhessem, –f elkérem a megye közönségét, szíveskednék feladatom azon részét, a mely az egyes járásbíróságok területkörének meghatározására vonatkozik, becses közreműködésével és javaslatával megkönnyíteni.” Közli azután a miniszter, hogy czélszerűnek vélné, ha e czélból a vármegye bizottmánya egy bizottságot küldene ki, a mely részletes javaslatot adna a községek és puszták hovatartozósága tekintetében, a szerint, a mint ezt a beosztást a közelség, a könnyebb közlekedés, a forgalom, a helyi viszonyok, s a meghallgatandó városok, községek és pusztabirtokosok érdekei leginkább igénylik. Utasításul adja a miniszter, hogy a kiküldendő bizottság lépjen érintkezésbe a szomszédos vármegyék hasonló bizottságaival, a határos községek és puszták beosztása czéljából. Figyelmébe ajánlja a bizottságnak, hogy jelöltessenek ki azok az épületek, melyekben a törvényszék fog elhelyeztetni s a melyek a törvényjavaslat értelmében ingyen bocsájtandók e czélra az állam rendelkezésére. Vagy ilyenek nemlétében, mely épületek volnának megszerezhetők és mennyiért, vagy mily bérért? Ugyanígy javaslat adandó a járásbíróságok épületeire nézve is.
A jelzett körrendelethez csatolt tervezetnek e vármegyét érdeklő része így szól: „Heves és Szolnok megye: Törvényszéki székhelye: Eger és Szolnok. Járásbírósági székhelyek: 1. az egri törvényszék alatt: Eger, Heves, Pétervására, Hatvan, Gyöngyös, Tiszafüred. 2. A szolnoki törvényszék alatt: Roff, Szolnok, Kúnszentmárton, Mezőtúr.”1)
1) Heves vármegye levéltára 208. 1. a 871. sz. a.
Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegyék közönsége e miniszteri rendelettel Egerben 1871 február 1-én, Isaák László első alispán elnöklete alatt tartott havi bizottmányi ülésében foglalkozott először és a kívánt javaslat elkészítése végett a következő küldöttséget választotta meg. Elnök: Isaák László első alispán, tagok: Balogh István, Borbély Miklós, Blaskovics Gyula, Dankó Ferencz, Horánszky Nándor, Kürthy Antal, Kovács Kálmán, Lipkos József, Tóth Mátyás, Szávoszt Frigyes, bizottmányi tagok, és Majzik Viktor, Ivády Miklós, Kaszap Bertalan, Hellebronth János főszolgabírák, Szabó Imre, Timon Bertalan, főmérnökök; Vasváry Károly t. főügyész és Zalár József főjegyző.2)
2) Vármegyei jegyzőkönyvek: 1871., 44–45. lapok.
