Ügyvédkedés.
Ügyvédkedés.
Itt, a hol a vármegye törvénykezéséről szólunk, szükséges a vármegye ügyvédi karáról is megemlékeznünk.
Az az élénk mozgalom, mely az alkotmányosság helyreálltával országszerte minden téren megindult, e vármegye ügyvédi karánál is csakhamar mutatkozott, még pedig abban az irányban, hogy az egyesülés szükségét kezdték hangoztatni. Már 1872 január 25-én az „Eger” cízmű lapban, – bizonyára ügyvéd tollából – egy czikk jelent meg ezen a czímen: „Alakítsunk egy egri ügyvédi egyletet!”
E felhívásnak azonban nem lett foganatja és csak jellemző tünetként említjük fel, mint részbizonyítékát annak a közhangulatnak, a mely két év mulva megteremtette az 1874:XXXIV. t.-cz.-et és megalkotta az ügyvédi kamarákat.
Az igazságügyminiszter Heves vármegye területére, melyhez az egri, gyöngyösi és jászberényi törvényszékek területei foglaltattak össze, Eger székhelylyel, ügyvédi kamarát rendelt felállíttatni. Vavrik Béla, kir. törvényszéki elnök, a kamara alakuló közgyűlését 1875 február 14-ére hívta egybe Egerbe, a vármegyeház nagytermébe, a mely gyűlésre a fent jelzett területen lakó összes ügyvédeket meghívta. Megelőzőleg, február 11., 12. és 13. napjain kellett a törvényszéki elnökhöz mindamaz ügyvédeknek, kik ügyvédi gyakorlatot folytatni kívántak és így az alakulandó ügyvédi kamara tagjai lenni óhajtottak, ügyvédi okleveleiket bemutatniok. E három nap alatt összesen 148 ügyvéd jelentkezett s igazolta magát, mely számnak több mint fele Egerből került ki. Február 13-án, délután, a nagy számban egybegyűlt ügyvédek Egerben a városháza nagytermében előértekezletet tartottak, Szalay József egri ügyvéd korelnök vezetése mellett, melyen megbeszélték a másnapi alakuló gyűlés teendőit s egyhangú megállapodásra jutottak minden kérdésben, így a tisztviselők s a választmány megválasztásának kérdésében is.
Másnap, február 14-én, d. e. 10 órakor, Vavrik Béla, az egri kir. törvényszék elnöke, nagyszabású beszéddel nyitotta meg az alakuló közgyűlést s az elnökséget átadta Szalay József korelnöknek, a ki felhívta a közgyűlést a tisztikar és választmány megválasztására. Erre Ráday Endre, gyöngyösi ügyvéd, az előértekezlet megállapodásához képest, a tisztikar és választmány tagjainak névsorát hozta javaslatba, majd a törvény szerinti titkos szavazás elrendeltetvén, kitünt, hogy beadtak összesen 104 szavazatot s nagy szótöbbséggel megválasztották: elnöknek: Babics István egri, alelnöknek: Sípos Orbán jászberényi, titkárnak: 293Belánszky Mór egri, pénztárnoknak: Simonyi Károly egri, ügyésznek: Mossóczy János egri ügyvédet. Választmányi tagoknak: Tarnay Károly jászberényi, Himfy József gyöngyösi, Fülöp József, Martonffy Lajos, Imre Miklós egri, Prusovszky István jászberényi, Ury József egri, Rády Endre gyöngyösi ügyvédeket; póttagoknak: Petravich Bertalan, Horváth József egri, Márkus József árokszállási és Lipkay Kálmán gyöngyösi ügyvédeket.
Az újonnan megalakult ügyvédi kamara nyomban megkezdte működését, különösen a tagoknak az ügyvédek lajstromába való felvétele iránti intézkedéseket s végezte mindama kötelességeket, melyeket a törvény előír. Az első évi jelentés szerint a kamarának ez évben 162 ügyvéd és 45 ügyvédjelölt tagja volt.
Az idők folyamán a főbb változások a következők voltak. Már 1876-ban elnökhelyettes és eltávozó Sípos Orbán helyett Fülöp József, 1878-ban titkárrá Szokolay Lajost, ügyészszé Ury József drt, pénztárnokká Gáspárdy Gézát választották meg. 1881-ben ügyészszé Babocsay Sándort, pénztárnokká Kolossy Gusztávot. 1885-ben Babics István elnök, majd 86-ban Fülöp József elnökhelyettes elhalálozván, az elnöki állás két évig, az elnökhelyettesi állás egy évig betöltetlen maradt, míg 1887-ben elnökké Simonyi Károlyt, elnökhelyettessé pedig Pozsgay Antalt választották meg. 1891-ben, Simonyi Károly visszavonulásával, Imre Miklós lett a kamara elnöke, ki ezt a tisztet a folyó 1909. évben bekövetkezett haláláig viselte. 1896-ban elnökhelyettes már Horváth József, pénztáros pedig Fenyvessy Sándor.
1908-ban a kamara tisztikara és választmánya a következő tagokból állt: Elnök: Imre Miklós. Elnökhelyettes: Ury József dr. Titkár: Barchetti Károly dr. Pénztáros: Fenyvessy Sándor. Ügyész: Szokolay Lajos.
Választmányi rendes tagok: Alföldi Dávid dr., Babocsay Sándor, Brünauer Bálint dr., Csókás István, Erlach Sándor dr., Jankovics Adolf dr., Ott Péter dr. és Schwartz Artúr dr. Választmányi póttagok: Almásy László dr., Cserján Károly, Csépány Géza, Galambos István dr.
Az 1908. évi kimutatás szerint a kamarának volt összesen 112 ügyvéd és 97 ügyvédjelölt tagja. Az ügyvédek közül lakott Egerben 42; Gyöngyösön 16; Hatvanban 6; Hevesen 4; Jászapátiban 7; Jászárokszálláson 2; Jászberényben 25; Pásztón 2; Pétervásáron 2 és Tiszafüreden 6.
