Uj igazságügyi palota Egerben.
Uj igazságügyi palota Egerben.
A bíróságok fejlődésének egyik szükségszerű következménye volt egy új igazságügyi palota emelése Egerben. A régi épület néhány év mulva már szűknek mutatkozott s mindjobban szaporodtak a panaszok a helyiségek szűk volta miatt, de e panaszok eleintén süket fülekre találtak. Hatalmas lökést adott azonban az építkezés ügyének az új bűnvádi perrendtartás életbe léptetése és az új esküdtszéki eljárás megindítása. A régi törvényszéki épületben ugyanis a polgári és fenyítő tanácsüléseket sem lehetett már zavartalanul megtartani és még kevésbé az esküdtszéki tárgyalásokat. Így történt, hogy az esküdtszéki tárgyalásokat a bíróság kénytelen volt Eger város újonnan épült városházának dísztermében megtartani, a mik annyira kizökkentették a városi közigazgatást rendes menetéből, s annyi kellemetlenségekkel jártak, hogy a város a harmadik tárgyalási cziklus után kénytelen volt kijelenteni, hogy nem adhatja tovább a termet tárgyalási czélokra. Ez okból a törvényszék fenyítő-osztályát 1900-ban a városi Barkóczy-féle épületben helyezték el, a hol annyira a mennyire megfelelő helyiségek voltak. Egyúttal mozgalom indult meg új igazságügyi palota építésére.
Jankovics Dezső polgármester már az 1900 június 28-án megtartott rendes közgyűlés elé indítványt terjesztett be, hogy tekintettel különösen az esküdtszéki tárgyalásokkal járó kellemetlenségekre és károkra, indítson a képviselőtestület mozgalmat egy új igazságügyi palota építése iránt. A közgyűlés elhatározza, hogy felterjesztést intéz az igazságügyminiszterhez és miniszterelnökhöz az építkezés elrendelése végett s e kérelem támogatására felkéri a vármegyei országgyűlési képviselőket, a vármegyét, a főispánt és az ügyvédi kamarát.
A mozgalom sikerrel járt, mert Kardoss Kálmán dr., kir. törvényszéki elnök 1901 június végén közli a polgármesterrel, hogy elvileg nem zárkózik el az új palota építésétől, de két feltételhez köti, hogy t. i. a város ingyen telket adjon és hogy a felszabaduló s a városra visszaháruló régi törvényszéki épület haszna fejében a város az államkincstárnak valami kárpótlást nyújtson. Egyben az elnök kijelenti, hogy szerinte a vásártéren körülbelül két magyar holdnyi terület volna a legalkalmasabb telek. A város képviselőtestülete azonban a vásárteret 291nem akarta eredeti rendeltetésétől elvonni, de e czélra félreeső helynek is tartotta. Előbb tehát az egri érsekhez fordultak, megkérvén őt, hogy nem volna-e hajlandó a Deák Ferencz-utczára néző érseki kerttől 2400 -ölnyi területet a palota czéljaira a városnak átengedni. Az érsek tagadó válasza után, az 1901 aug. 5-én tartott közgyűlés végül elhatározta, hogy „az igazságügyi palota építési telkéül a vásártérnek a dohánygyár homlokzatának meghosszabbításában elterülő, az Okolicsányi-féle házzal szemközt fekvő részéből 2400 -öl területet felajánl, az építkezéshez azonban pénzbelileg hozzá nem járul,” mivel a régi törvényszéki épület az adományozó egri érsek által tett kikötés értelmében, ha a királyi kincstár használata alól felszabadul is, továbbra is csak jótékony vagy közczélú használatra fordítható, s így abból a városnak semmi haszna nem lesz.
A város emez ajánlatát az igazságügyminiszter elfogadta. Az 1906–1908-ig terjedő időben Wagner Gyula műépítész tervei szerint felépült a hatalmas, díszes igazságügyi palota és a megfelelő börtönhelyiség. Az új épületbe 1908 aug. 1-én hurczolkodott be a bíróság.
