Versengés a törvényszékért.

Teljes szövegű keresés

Versengés a törvényszékért.
Míg a szervezésnek most vázolt részletes munkálatai folytak, azalatt és e munkálatokkal párhuzamosan, erős versengés folyt vármegyénk két városa, Eger és Gyöngyös között a törvényszéki székhely kérdésében, melyről itt a történeti hűség kedvéért szintén meg kell emlékeznünk.
Már fentebb jeleztük, hogy Gyöngyös város közönsége két országgyűlési képviselőnek: visontai Kovách László a gyöngyös-patai kerület és Berecz Ferencz Gyöngyös város képviselőjének vezetése mellett, rendkívül erős agitácziót fejtett ki a czélból, hogy Gyöngyös is kapjon törvényszéket. E két képviselő már az első szervezés keresztülvitelére kiküldött bizottság elé is terjesztett memorandumot és több kimutatást, melyben a gyöngyösi törvényszék létjogosultságát vitatják és statisztikai adatokkal és térképpel igyekeznek bizonyítani. Ez érvelést honorálta is a bizottság és a vármegye, a kormányhoz intézett felterjesztésében.
Nem állott módunkban Gyöngyös városnak e törekvését s kifejtett akczióját lépésről-lépésre követni s így azt sem állapíthattuk meg, hogy mily fogadtatásban részesült az igazságügyi kormánynál Gyöngyös város kívánsága; de a külső jelekből azt kell következtetnünk, hogy a kormánynál akadályba ütközött az egri törvényszék mellett egy gyöngyösi törvényszék felállítása s igy minden bizonynyal felmerült az a terv, hogy Eger helyett Gyöngyös kapjon törvényszéket. Csak így érthető az az izgalom, mely Eger város képviselőtestületét elfogta, a mikor 1871 május 18-án tartott közgyűléséből hosszabb kérvényt terjesztett fel Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegyék törvényhatóságához, melyben kéri, intézzen a vármegye felterjesztést az igazságügyi kormányhoz, hogy az egyik törvényszék székhelyéül Eger hagyassék meg.
A vármegye 1871 június 1-én tartott bizottmányi ülésén tárgyalta Eger város eme kérvényét, és hozott határozatában meglepetéssel veszi tudomásul, hogy egyáltalában kérdés tárgya lehet, vajjon Eger vagy Gyöngyös legyen-e törvényszéki székhely? Arról nem is tudott a vármegye, hogy ily kérdés felmerült; mégis elhatározza, egy erőteljes és erélyes, indokolt felterjesztésnek az igazságügyminiszterhez leendő intézését Eger érdekében és ha csak két törvényszék lehetséges, akkor feltétlenül Eger és Szolnok legyen a székhely.1)
1) Vármegyei jegyzőkönyvek 1871-ből, 260–263 1. 1.
Ily előzmények után 1871 július 11-én érkezett le a vármegyéhez az igazságügyminiszternek július 10-én kelt rendelete, mely megállapítja a törvényszékek és járásbíróságok székhelyeit. E szerint törvényszéki székhelyek: Eger, Gyöngyös, Szolnok, Egerhez tartoznak: az egri, hevesi és pétervásári járásbíróságok. Gyöngyöshöz tartoznak a gyöngyösi és hatvani járásbíróságok. Szolnokhoz 285tartoznak a szolnoki, mezőtúri, abádszalóki és kúnszentmártoni járásbíróságok. Ezt a miniszteri leiratot a vármegye az aug. 1-én tartott havi bizottmányi ülésén tudomásul vette. Ez az elintézés azonban nem elégítette ki teljesen a vármegyét. A vármegye ugyanis 10 járásbíróság helyett 9-et kapott: a tiszafüredit nem rendszeresítették s ama községeket, melyek ehhez lettek volna beosztva, a hevesi kir. járásbírósághoz osztották be. Ezért ugyancsak az aug. 1-iki ülésből felír a vármegye az igazságügyminiszterhez, hogy rendszeresítse utólag a tiszafüredi járásbíróságot. Ugyane határozatával utasítja a vármegye az első alispánt, hogy a járásbíróságok területének beosztására nézve a 2159 I. m. e. 71. számú rendelet felhívásának is eleget téve, felterjesztést intézzen az igazságügyminiszterhez és ragaszkodjék a már előterjesztett területi beosztáshoz. Felhívja egyben Lipcsey József főszolgabírót, hogy kérdezze meg azokat a községeket, melyek a tiszafüredi járásbírósághoz tartoztak volna, hogy e felirat kedvezőtlen elintézése esetén hová akarnának tartozni: a hevesi vagy az abádszalóki járásbírósághoz-e.
Az igazságügyminiszter értesíti a vármegyét, hogy a tiszafüredi járásbíróság utólagos felállítására vonatkozó kérelmét nem teljesítheti; mit a vármegye 1871 nov. 2-án tartott bizottmányi ülésében sajnos tudomásul vett. Ezzel az előbb ismertetett területi beosztást fenntartotta s a tiszafüredi járásbíróság ügyét elintézte s az a vidék csak néhány év mulva kapta meg a járásbíróságot.
Az 1871 okt. 2-án tartott bizottmányi ülésében tárgyalta a vármegye az igazságügyminiszter rendeletét, melyben tudatja, hogy az elsőbb folyamodású kir. bíróságok és ügyészségek életbeléptetéséhez szükséges előmunkálatok foganatba vételére az egri, gyöngyösi és szolnoki törvényszékek elnökeit miniszteri biztosokul nevezte ki s nekik meghatalmazást adott. Erre a vármegye utasította az első alispánt, hogy a miniszteri biztosokkal lépjen érintkezésbe.
Ez volt a vármegyének utolsó határozata a bíróságok szervezésének ügyében. Ezentúl minden intézkedést a megbízott első alispán tett s ez intézkedések pusztán a feloszlatott vármegyei bíróságok folyamatban lévő ügyeinek átadására, a vármegyeház udvarán lévő börtönépület használatának átengedésére s a telekkönyvek s telekkönyvi irattár átadására vonatkoznak.
Végül ide iktatjuk a megyei törvényszék bírói tagjainak névsorát a feloszlatás idejében, a mint azt a megyei levéltárban megállapítani sikerült: Elnök: Lipcsey Péter másodalispán. Bírák: Szuhányi János, Markovics János, Szabó Sándor, Poppel Gyula, Gáhy Ferenc, Derszib Ferencz, Támár Alajos, Kósa Kálmán, Horkay Lajos, Kempelen Béla és Hegedüs János.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages