A Kováry család.
A Kováry család.
Pázmánnak egy fia volt, László, a ki 1338-ban királyi ember volt és már Kovári nevet visel. (Anjoukori Okmt. III. 46.) Ennek fiai közül Pál és Miklós 1359-ben a szentlőrinczi birtok miatt viszálykodnak egymással. (Károlyi Oklt. I. 238.) Harmadik fiától, Mátyástól származik Pál (1388–1425.), Garai Miklós nádor ítélőmestere, ebből az ágból az egyetlen, a ki országos hivatalt viselt. Pálnak három fitestvére István, Miklós és János, de ezeknek utódait nem ismerjük. (Palásthy Pál: a Palásthyak, I. 221.).
Pálnak két fia volt, u. m. László és János. Az utóbbinak ágát azonban csak Loránt fiától származott unokájáig, Demeterig hozhatjuk le. (Palásthy i. m. I. 303.) László, a ki 1398-ban már életben volt (Kubinyi Pál: Honti Oklt. 387 l.) magas kort ért el, mert még 1474-ben tanúvallatást rendeltek el ellene, mivel vejével, Kenderesi Balázszsal együtt Simonyi György fia, György ellen hatalmaskodott. (Garamszentbenedeki Convent Elenchusai, fasc. 129. No. 10.)
Lászlónak két gyermeke volt: Balázs, a ki 1474 előtt elhalálozott és Anna, a ki Kovári Simonhoz ment nőül. (Garamszentbenedeki Convent levélt. fasc. 47, No. 20.) Ennek a Kovári Simonnak származását sem sikerült eddigelé megállapítanunk.
Kovári Simon utódait megtaláljuk Nagy Iván művében is (Magyarország Családai, VI. 424.l.); eddigelé egyedül az ő ivadékairól vannak biztos adataink, noha a XVI. században más Kováriak is éltek, nevezetesen a fenti László testvérének, Jánosnak (1430–36.) három fia volt, ezek közül Loránt, Palásthy műve szerint Demeter nevű fiut hagyott hátra. (A Palásthyak I. 303.) Simonnak két fia volt: Pál, a ki 1484–1524. között szerepelt, s 1513-ban Hont vármegye alispánja volt és László (1484–1516.). Pál leányai közül Ilona előbb Dubraviczky János (meghalt 1542. előtt), majd Nagy-Apponyi Apponyi Benedek neje volt, másik leánya előbb Dubraviczky Lászlóhoz, majd Palásthy Jánoshoz ment nőül (1531–1560.).
Említettük már, hogy a család neve a XV. századbeli oklevelekben Kowary, vagy de Kowar alakban fordul elő. A XVI. században azonban e családnév írásmódja megváltozik. Mikor László és Pált 1511-ben Felső-Petény és Alsó-Lám nevű birtokrészekbe beiktatják, a családnév Koary alakban fordul elő. (Esztergomi Kápt. Levlt. Caps. 40. fasc. 4. No. 5.).
Midőn 1549-ben leányát, Ilonát, még mint Dubraviczky János özvegyét, Mária királynővel szemben elmarasztalták, családneve a marasztaló végzésben Kovary, illetőleg Koháry alakban olvasható. (Garamszentbenedeki Convent elenchusai az Orsz. Levéltárban és a Convent levéltára, fasc. 25. No. 35.).
Utóbb 1552-ben, midőn Thardy Tamás ellen tiltakozott, családneve az eredeti jegyzőkönyve Koary alakban jegyeztetett be. (Eszterg. Kápt. levélt. prot. liber 1. Anno 1552. Folio 11.). 1487-ben hosszú per vette kezdetét a Kováriak és a Mohorai Vidfiak közt, a Kovár és a Nagy-Csalomia községek határai között elterülő Kovárszeg birtok miatt. E per közel száz évig tartott s csak 1591-benért véget, midőn Hont vármegye törvényszéke Vidfi Kristófot és II. Vid drégelyi kapitányt, valamint Gyarmati Balassa Andrást, Gyürki Benedeket és kürtösi Mátyást arra kötelezte, hogy a Kovári-család leányági maradékaitól elfoglalt területet amazoknak visszaadják. (Turul, III. 1885. 64.)
E perben a Kovári család részéről a fenti László (1484–1516.) szerepel. Fiai, Ferencz és János 1497-ben, utóbb János 1518-ban újból tiltakoznak Kovárszeg birtok elfoglalása ellen. Ferencznek két fia volt, László és Pál, a kiket atyjokkal, Ferenczczel együtt Kovári Pál leányai 1531-ben a Kovári családi javak 458elidegenítésétől eltiltottak. (Garamszenbenedeki Conv. levélt. Prot. C. pag. 64.) Ferencz idősebb fia, László még 1554 előtt elhalálozott (Esztergomi Kápt. levélt. Caps. 34. Fasc. 9. No. 23.), a másik fiáról nincsenek adataink, de ennek sem lehettek utódai, mert a Mohorai Vidfiak elleni per befejezése alkalmával már csak a leányági örökösök szerepelnek. Ekkor tehát Kovári Simon ágának magvaszakadt.
Koháry Imrét 1561-ben Uzsaly Ferenczczel együtt a Némedi (Pest) és Bodon (Nógrád) birtokokba iktatják. 1569-ben, midőn Baloghi Sebestyéntől ennek mohorai kuriáját zálogba veszi, már korponai kapitány. Ebben az állásban találjuk még 1573-ban is. (Garamszentbenedeki Convent Levélt. Prot. d. 157. – Fasc. 2. No. 23. – Fasc. 6. No. 44.). Közben, midőn 1571-ben nádori iktató parancsot nyer, a nádori leiratban mint Emericus Kowar, korponai kapitány van megnevezve. Ellenben a garamszentbenedeki convent Kowarynak írja az iktatólevélben. (Garamszentbenedeki Convent levéltára: Fasc. 127. No. 14.).
Sőt még Imre fia, Péter is, a kikésőbb bárói rangra emelkedett, 1602-ben, midőn özv. Bihary Gergelynétől malmot vesz Kosolnán (Pozsony vármegye), Kováry név alatt van bejegyezve az esztergomi káptalan jegyzőkönyvébe (Liber 10. Folio 793.) és csak a kezdősorokban van a család neve egyízben, későbbi kéztől származó írással Koháry-ra változtatva.
Összegezve az elmondottakat, láthatjuk, hogy a Koháry család tagjai éppúgy használták a Kováry családnevet, mint a Hunt-Pázmán nemzetségből származó Kovári családbeliek a Koáry és Koháry nevet.
Koháry Imre a XVI. század közepén tűnik fel. Az 1561–1573. közötti időben tömérdek birtokot szerez, leginkább Hont vármegyében, az Ipoly vidékén, tehát a Hunt-Pázmán nemzetség által bírt területen. Akkor, a midőn előtérbe lép, Kovári Simon ága már kihalófélben van. De Kovári Simon utódain kívül még más családtagoknak is kellett lenniök a XVI. században, mert az 1430–1436-ban élt Jánosnak három fia maradt, de mivel János testvére, László a család ősi birtokait, nevezetesen Kovár, továbbá Terbegecz, Bátorfalu, Apátfödémes, Százd, Szelény, Szemeréd, Kis-Kereskény (Hont), Tiszabő és Kenderes (Heves) helységekben levő birtokrészeket leánya, Anna, illetőleg ennek férje, Kovári Simon részére tartotta fenn, a család többi ivadékainak, vagyis János utódainak már csak szűkösen jutott az ősi földből.
További kutatásainkat azonban rendkívül megnehezíti az a körülmény, hogy eddigelé egyetlen olyan oklevelet vagy bejegyzést sem sikerült találnunk, a melyben Koháry Imrének atyja meg volna említve. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a Hunt-Pázmán nembeli Kovári családon kívül más hasonnevű család nem volt, továbbá azt, hogy a Kohárynak eddig kimutatható első ismert őse, Koháry Imre, valamint annak fia, Péter is a Kovári családnevet használta, végül, mert Koháry Péter, mikor előtérbe lép, már mint Hontban megtelepedett régi nemes család ivadéka tűnik fel, a mit legjobban igazol házassága Hont vármegye egyik legrégibb s legelőkelőbb családjának sarjával, a Hunt-Pázmán nemzetségből származó Jákóffy Katával: igen valószínűnek kell tartanunk, hogy Kováry Imre is a Hunt-Pázmán nembeli Kovári családból származik.
