Coburg Ferdinánd herczeg.
Coburg Ferdinánd herczeg.
A mikor a szövetségesek már Francziaország területére léptek, Lyon bevétele után a hadvezetőség reá bízta a st.-etiennei fegyvergyár szétrombolását. E nehéz feladatot, melyet a lakosság és 3000 főnyi nemzeti gárdista mindenáron megakadályozni igyekezett, két zászlóaljjal sikerrel oldotta meg, miáltal a délvidéken küzdő franczia sereg elveszítette az egyedüli fegyverkészletét. Az 1815. évi rövid hadjáratban az osztrák hadsereg tartalékhadtestét vezérelte. 1822. május 8-án, a herczeg Schwarzenberg nevét viselő dzsidás-ezred tulajdonosává, 1824-ben altábornagygyá, 1828 november 22-én a 8. számú huszár-ezred tulajdonosává és lovassági tábornokká emelkedett. 1831-ben a Bécs városi divisio parancsnoka lett. A hadjárat alatt szerzett érdemei elismeréséül pedig a Mária Terézia-rend középkeresztjét, a porosz királyi Veres sas, az orosz császári Szent-György és a szász rutakorona-rend első 474osztályát nyerte. Ferencz király, a ki maga is óhajtotta e házasság létrejöttét, 1815-ben gróf Koháry Ferenczet herczegi rangra emelte, melylyel a rangbeli különbség is elenyészvén, Ferdinánd herczeg 1816. január 2-án oltárhoz vezette Koháry Ferencz leányát. A házasságkötés után Koháry Ferencz herczeg, hogy halála esetére az óriási Koháry vagyont leánya számára biztosíthassa, lépéseket tett leányának fiusítása érdekében. Az ügy azonban évekig elhúzódott, közbejött herczeg Koháry Ferencz váratlan halála, mire a fiskus rátette a kezét az összes Koháry-javakra. Koháry Ferencz herczeg özvegye, valamint leánya azonban vonakodtak az ősi birtokokat átadni, mely miatt élénk protestatio folyt köztük és a kincstár képviselői között, Hont és Nógrád vármegyék közönsége előtt; sőt özvegy Koháry Ferenczné, 1827. október 20-án kiállított nyilatkozatával a murányi, csábrági és szitnyai uradalmak után őt megillető özvegyi jogáról veje javára lemondott. (Orsz. Lev. N. r. a. 1822: 20–1823: 12–1824: 5–1834: 19.) Végre hosszabb eljárás után Ferdinánd herczeg, a kit időközben az 1827. évi országgyűlés (XLI. t.-czikk) »nagybátyjának, Szász-Coburg Józsiás herczegnek fényes és többszörös, úgy ipjának a férfiágban nemrég mag nélkül kihalt... herczeg Koháry Ferencznek... az utódok előtt említésre méltó érdemeiért« honfiúsított a királyi kamara által kiállított becslés alapján, egy millió és néhány százezer forint lefizetése után, »pro fidelibus servitiis donatione mixta mediante« – megkapta a koronától a Koháry-javakat, melyekbe be is iktattatott. A beiktatás nem ment mindenütt símán, így a murányi uradalomba és tartozékaiba 1832. január 3-án a jászói prémontrei konvent által teljesített beiktatás alkalmával tömegesen jelentkeztek az ellenmondók, de ezek már nem igen akadályozták a Coburgok birtokjogát a Koháry-javak felett. (Orsz. lev. Neo reg. acta, 1833: 1.)
Ferdinánd herczeg, a Coburgok magyarországi ágának megalapítója, 1851. augusztus 27-én Bécsben halt el. Neje, Koháry Mária Antónia herczegnő, 1862. szeptember 25-én követte őt a sirba. Házasságukból három fiú és egy leány származott: Ferdinánd Ágost, Ágost Lajos Viktor, Lipót Ferenc Gyula (szül. 1824 január 31. † 1881. július 26.) tábornok, és Lujza Auguszta Viktória (szül. 1822. február 14.).
Ferdinánd Ágost Ferencz Antal (szül. 1816. október 29-én Bécsben, † 1885. deczember 15.) a katonai pályára lépett; 1836. április 9-én feleségül vette Mária da Gloria-t, Portugália királynőjét és a Braganza herczeg királyi fenség czímet nyerte. Dom Pedro de Alcantara trónörökösnek születése alkalmából (1837. szept.) a királyi czímet is megkapta. Nejének, II. Maria de Gloria királynőnek, 1853. november 15-én bekövetkezett halála után fiának, V. Pedronak nagykorúságáig Portugália kormányzója volt. Daczára a pártok versengésének, tapintatos magaviseletével jelentékeny népszerűségre tudott szert tenni. 1855 szeptember 16-án átadta fiának a kormányt és a magánéletbe vonúlt vissza. 1869-ben ugyan megkinálták a spanyol koronával is, de ezt az ajánlatot nem fogadta el. Fiai közül Pedro, Portugália királya 1861. november 11-én az országszerte dühöngő ragály áldozata lett. Második fia, Lajos, 1861-ben lépett Portugália trónjára, 1862-ben nőül vevén Mária Pia olasz királyi herczegnőt, Viktor Emanuel olasz király leányát, kitől két fia született: Károly és Alfonz; az előbbi, atyjának 1889. október 19-án bekövetkezett halálával, Portugália királya lett.
