Fülöp Ferdinánd kir. herczeg.
Fülöp Ferdinánd kir. herczeg.
Ferdinánd Fülöp Mária Ágost Rafael született 1844. márczius 28-án Párisban. Az 1848. évi franczia forradalom következtében szüleivel együtt el kellett hagynia Párist, szülei Coburgba költöztek, hol gyermekéveit töltötte. Már kora ifjuságában nagy előszeretetet mutatott a katonai pálya iránt, ezért a szász-coburg-góthai herczegi ház akkori feje zászlótartóvá (Fähnrich) nevezte ki. Tanulmányait Bonnban befejezvén, az osztrák hadseregbe lépett s a Vilmos braunschweigi herczeg nevét viselő 7. számú vértesezredben szolgált, mely ezredével Győrött, Siófokon és Székesfehérvárott állomásozott. Nagyatyjának halála után (1851. augusztus 27.) családja Bécsbe költözött, de a nyarat Magyarországban, leginkább Szentantalon töltötte. 1866-ban másodosztályú századosként báró Boxberg Károly vezérőrnagy, a 2. számú lovashadosztály parancsnoka mellett résztvett a königgrätzi csatában, mely alkalommal egy ellenséges golyó a sisakját átfurta.
1868-ban Ágost Lajos herczeggel, a braziliai császári hajóraj czímzetes tengernagyával, előbb Braziliába ment, majd onnan sok viszontagság között bejárta Kaliforniát, Kanadát és az Egyesült-Államokat. Utazásából József főherczegnek sok, Európában eddig ismeretlen növényt hozott, melyek az alcsuti üvegházak díszét alkották. Amerikai körútjából visszatérvén, előbb Európában tett körútat, majd Izlandot kereste fel. 1872-ben testvérével, Ágost Lajos herczeggel, másodízben indult világkörútra. Utiéleményeit és vadászkalandjait 1876-ban 476Bécsben »Vadászatok négy világrészben« czímmel kiadta, ez a munkája 1881-ben a Sárkány János Ferencztől szerkesztett Sport Könyvtárban magyarul is megjelent Cariudo álnév alatt, mely japánul vadászt jelent. Néhány évvel később e műve franczia nyelven is napvilágot látott.
A honvédség szervezésekor, saját kérelmére, a király a vértesektől a honvédhuszárokhoz helyezte át őrnagyi ranggal. 1881-ben aranygyapjas rendet és királyi fenség czímet nyert, majd vezérőrnagygyá, később altábornagygyá, 1902-ben pedig a Frigyes Józsiás szász-coburg-saalfedi herczeg nevét viselő 57. számú gyalogezred tulajdonosává neveztetett ki, azonkívül a bolgár első számú lovasezred tábornoka. Mint a Koháry István és András grófok, valamint a Coburg-Góthai Ferdinánd herczegtől 1831-ben alapított hitbizományok haszonélvezője, Borsod, Gömör, Hont, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék legnagyobb birtokosa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye második virilistája és hazánk egyik legnagyobb vasbánya-tulajdonosa.
Fülöp herczeg különös érdeklődéssel kiséri a földrajzi és az éremtani irodalmat. A Magyar Földrajzi Társaságnak, mely előbb tiszteletbeli tagjává választotta, 1891 óta védnöke, benne a társaság hathatós pártfogót nyert. Naplójegyzeteiből a Földrajzi Közlemények 1892. évfolyamában is megjelent egy czikk e czímen: Egy Hét Honoluluban. Mint szenvedélyes éremgyűjtő, irodalmilag is foglalkozik éremtannal és a »Magyar Numizmatikai Társulatnak« 1901-ben történt alakulása óta alapító tagja.
