János.
469János.
István harmadik fia, János született 1657. június 13-án Csábrágon. Kora ifjúságában a katonai pályára lépett. Fülek eleste után, midőn Thököly hada 1682 október havában diadalmasan közeledett a bányavárosok felé, ő is ama harczokban elfogatván, fogolyként előbb Makovicza várába, majd Kassára vitték. Bár Thököly őt is pártjára óhajtotta téríteni, János, István bátyjához hasonlóan állhatatosan megmaradt Lipót király iránti hűségében, mire Thököly teljesen elzárta a külvilágtól. Ez az oka annak, hogy 1684-ben halálának híre terjedt el.
A mint Thököly szerencsecsillaga lehanyatlott, a felvidéki városok egymásután kaput nyitottak a császári hadak előtt. Kassa 1685. október 25-én szintén meghódolván, János is megszabadult fogságából, melynek folyamán az uralkodói kegy grófi rangra emelte.
Fogsága emlékét maig is őrzi a szentantali várban István bátyjával egyazon keretbe foglalt életnagyságú mellképe, mely alatt a következő sorok állanak:
In arCe MakoVICza et In LIbera regla Vrbe CassoVIensi
VI X non trIennIo CaptIVItatIsVae.
e Labente VoLentIbus superIs LIbertatIs restItVtVs.
Joannes KohárI.
VI X non trIennIo CaptIVItatIsVae.
e Labente VoLentIbus superIs LIbertatIs restItVtVs.
Joannes KohárI.
Fogságából kiszabadulván, ő is részt vett Budavár visszafoglalásában, majd nőül vevén Orbávai Jakusith Polixenát, kitől azonban gyermekei nem származtak, visszavonult a magánéletbe. 1690-ben, 39 éves korában hunyt el. Hült tetemeit a szentbenedeki sírboltban tették örök nyugalomra. Külsejére, szentantali arczképe szerint, János lényegesen elütött István bátyjától; villogó fekete szemű, nagy fekete hajú és szakállú, vad kinézésű férfiú volt, ellentétben bátyja szellemdús, szép arczával. (Századok, 1871. évf. 57. l.)
I. Istvánnak, Jánoson kívül, még három gyermeke volt: Gábor, a ki mint Ferencz-rendű szerzetes, a világtól elvonúlva élt, Imre, a ki ifjukorában, 1664-ben halt el és Judith, a ki Szalai báró Barkóczy György ugocsai főispán (1687.) hitvese lőn. Barkóczyt Thököly, mivel Lipót hűségére tért, elfogatta és kivégeztette. E házasságból származott Krisztina, a ki gróf Károlyi Sándorhoz (született 1669., meghalt 1743.), Rákóczi Ferencz vitéz tábornokához ment nőül. Károlyi e házassága révén a szatmári béke után benső baráti viszonyban állt Koháry István országbiróval.
