Fischer és Hell gépei.
Fischer és Hell gépei.
A léggép, a vízgép és a gőzgép, a bányászati vízemelés e hatalmas segítői fejlődésük kezdő korában szoros kapcsolatban állanak Selmeczbányával, illetőleg Selmeczbánya bányászatával. A bányagépészet megindulása és fejlődése Fischer báró erlachi építész s Hell nevéhez fűződik és ezek a nevek Selmeczbánya történelmében igen előkelő helyet foglalnak el. Az első tüzgépet (így nevezték régente a gőzgépet) Selmeczbányán 1732-ben Fischer báró, erlachi építész készítette. E gép 24 óra alatt 52–54 ölnyi mélységből 10,000 veder bányavizet emelt ki, mely idő alatt 3 öl tüzelőfát fogyasztott. Kazánja 300 vedernyi ürtartalommal 188birt, súlya 45 mázsa volt. E gép, valamint 2 járgány 1753-ban leégtek. (Zsemley O.)
Az 1750. évre vonatkozólag Höll (Hell) Károlyról a következő feljegyzést találjuk az okiratokban: »1750. febr. 9-én létesült a Windschacht-on a Höll-féle vízgép, melynek feltalálója, rendes fizetésén kívül, életfogytiglan 1000 frt fizetést kap.«
Ezen a gépen kívűl még léggépet is szerkesztett Hell, a melynek történetét illetőleg Vajk nyomán (Bányászati és Kohászati Lapok 1905. évi XXXVIII. évf., 4. sz.) a következő adatok ismeretesek:
»1695-ben a selmeczi bányamívelés jelentékeny mélységet ért el úgy, hogy a víznek tömeges előnyomulása a bányászokat munkájukban hátrtáltatá. A betolúlt víznek fölemeléséhez 8–10 lóműkészlet és 800 vízszivattyú alkalmaztatott. Mindez hetenkinti 5000 forintra rúgó kiadást okozott, miért a bányamívelés nem fizeté ki magát, s csak a munkálatok abbahagyását vonhatá maga után. II. Rákóczi Ferencz erdélyi fejedelem rendei tehát elhatározták a bányaépületek lebontását és fölégetését, minek végrehajtására 1707-ben Bercsényit küldötték Selmeczre. Egyedül az akkori gépmester Hell József ügyességének sikerült Bercsényi grófot reá bírni, hogy szándékától elállván, a rendeletet ne foganatosítsa. A bányaművelés félbehagyása mellett küzdők ismételten felmentek a királyhoz, Bécsbe. Sikerült is őt tervüknek megnyerni, a mi annál könnyebben ment, minthogy akkor a bányáknál az évenkinti ráfizetés mintegy 30,000 frtra rúgott. Hell még egy utolsó, merész kísérletet koczkáztatott. Elutazott Bécsbe s a királynál magánkihallgatást nyervén, biztosította az uralkodót a felől, hogy a selmeczi bányamívelés még megmenthető az országnak s jó, hűséges kezelés mellett fényes jövőnek nézhet eléje. A király figyelemmel hallgatta végig Hell érveléseit s meggyőződvén arról, hogy még nincs minden veszve, kegyadományképp 40,000 frtot utalványozott. Hell e tetemes pénzösszeget, több vízemelőgép felállításán kívül, egy sajátságos szerkezetű szivattyú fölépítésére fordította, melyet léggépnek nevezett el. Hell vizetemelő léggépje 1753 márczius 13-án indíttatott meg a selmeczi Amália-aknában és 1769-ig szakadatlan működésben volt.« (J. Tyndall. »A hő, mint a mozgás egyik neme.« Jezsovits K. lyc. tanár fordítása. Term. Tud. Társ. kiad.) E gépről Poda Miklós, a selmeczi bányászakadémián a bányaméréstan s bányászati erőműtan tanára, külön munkát írt, mely Bécsben, 1770-ben a következő czím alatt jelent meg: Beschreibung der Luftmaschine, welche zu Schemnitz von Josef Karl Hell erfunden und erbaut worden ist.« A Hell-féle gép működésének leírását és rajzát a Gehler-féle »Physikalisches Wörterbuch« VII-ik kötete is hozza, a hol »Magyar gép« név alatt szerepel. – A gép nagy híressége mellett bizonyít, hogy azt Jamin »Petit traité de physique« czímű munkájában is ismerteti. (Vajk.)
