A XV. században.

Teljes szövegű keresés

420A XV. században.
A XV. században egész Mátyás király trónraléptéig a vármegyei birtokviszonyok terén a következő nevezetesebb változások észlelhetők.
Szobi Péter 1440-ben I. Ulászló királytól a magtalanul elhalt Alsópetényiek nógrád-honti birtokait nyeri adományul. Szendi István vajda, a Kálnay család ősének fia, Benedek 1405-ben új adományt nyer Dalmad, Kis- és nagy-Terenne (Derzsenye?), Varsány, Borfő, Felső- Alsó-zsember helységekre, mely adományt Mátyás király 1475-ben megerősített. (Kálnay László leveles ládája.) Lévai Cseh Péter 1428-ban új adományt nyer Zsigmond királytól Lévára és tartozékaira, melyek közt Csánk, Kér (Kiskér) és Bát helységek szerepelnek Hont vármegyéből. Ugyanez 1439-ben fiával, Lászlóval együtt Simonyi György fiaitól a csánki és kéri birtokaikat vette zálogba. (Századok 1901–339.) A csalomjai uradalmat, melyet Zsigmond király Borbála királynénak adományozott, Albert király 1439-ben elvette tőle és nejének, Erzsébetnek adományozta. (Teleki Hunyadiak kora X. 47.) A Hunt-Pázmán nembeli Vajdai Demeter és unokaöcscsei Vajdai Lukács, Tamás és Ders, még 1389-ben visszanyerik Zsigmondtól az ősi nemzetségi javakat, 1391-ben pedig osztályos egyezségre lépnek Cseri, Túr, Szuha, Zsaluzsány és a vármegyében fekvő többi birtokokat illetőleg. Egy 1398-ban kelt nádori itélet értelmében Demeter püspök és testvérének fiai beiktattattak a jánoki uradalomba. (Honti Oklt. 180. 186. 204.) A Palásthi családból Egyed fia Miklós, a Pousz ágból, a kereskényi birtokhoz való jogát 1419-ben sikeresen megvédelmezi az országbíró előtt a Borfőiek, másként Sipékiek ellen, noha a birtokra vonatkozó okmányok, még a Csák Máté pusztításai idejében elvesztek. 1422–25-ben a Szudi Palástiak és a Paláston lakó Bagonya közt nagy viszályok támadtak a palásti birtokrészek miatt.

Erdődi-Bakócz.
A kisebb birtokosok közül Nyéki János 1421-ben, Nyéki Demeter 1439-ben birtokos Nyéken, Kistúri Miklós 1418-ban felső-Zsemberen. A Nényei Lukacsalád, a Mocskosokkal és a Palástiakkal együtt Egyházas- és Győrös-Nényén birtokos.
A Mátyás király trónraléptétől egész a mohácsi vészig terjedő időszakban, különösen a Jagellók uralkodása alatt mélyreható változás áll be a vármegye birtokosai közt. A régi birtokosok közül Kálnai Ferencz, János testőrkapitány, István lévai kapitány és Imre, utóbb II. Lajos király udvari titkára 1506-ban Borfőre nyernek adományt Ulászló királytól. A XVI. század elején Werbőczi István és Szobi Mihály szereznek számos birtokot a vármegyében. Terjéni Radnóti György és Werbőczi István 1506-ban kölcsönös örökösödési szerződést kötnek egymással, melynek következtében az előbbi Inám falut kötötte le. Radnóti György gyermekek hátrahagyása nélkül halván el, Ulászló király 1515-ben megerősíti Werbőczit Inám birtokában, sőt neki adja Iván falut is, melyet Ludányi Bay János és Vid, Radnóti hagyatékából, a maguk részére lefoglaltak. Szobi Mihály 1511-ben Csallban, 1524-ben Barátin, Alsó- és Felső-Nyéken birtokos. Erdődi Bakócz Tamás, esztergomi érsek unokaöcscsei: Erdődi István és Farkas 1517-ben Csábrág várát nyerik, s ugyancsak ők még ez évben Zeliz mezővárosra is adományt nyernek, mely adomány Bátmonostori Tőttös halálával visszaszállott a koronára, s melyhez Hontból négy falu tartozott. (Századok: 1888. 101.) Lévai Cseh Zsigmond (1506–1529.) második neje, Pásztói Anna után Ipoly-Pásztót nyerte, melyet azonban I. Ferdinánd király a mohácsi vész után 1529-ben tőle elvevén, nejének, Anna királynénak adományozott. A Palástiak közül Péter 1477-ben Szudon elkövetett hatalmaskodásával tette nevét emlékezetessé. Paska 1483-ban Túr, Pográny és Dicse helységekben volt birtokos. Paska János 1497-ben Kőkeszit nyeri cserében esztergomi házáért a Siráki Filpesi testvérektől. Péter 1498-ban Rakonczán telepedik le.
Tamás 1491-ben Felső-Rakonczán két jobbágytelket ád a Rakonczaiaknak zálogba. Gergely, neje után, Szudon (1502.) birtokos. László Dombai Jánossal 421társulva, megveszi Szalatnyai Jakab birtokát Ináncsfalván, melyet 1505-ben maguk között felosztanak. (Palásthy Pál: A Palásthyak I.)
A kisebb birtokosok közül a keszihóczi és a Szelényi családok 1483-ban megjáratják a Keszihócz helységhez tartozó Harsány határait. Jákóffi István, Litvai Horváth Péter és Horváth Dömjén leányai közt 1482-ben Szkronya és Födémes birtokok miatt per van folyamatban. Középbéli Mihály 1468-ban Középbélen, Nyéki János 1494-ben Nyéken, Kaghbéli László 1464-ben Kaghbélen, Szalatnyai János 1504-ben Szalatnyán, Balogh Miklós 1517-ben Györkön, Berzenczei Bornemisza János 1526-ban Kőkeszin birtokosok.
A vármegye birtokviszonyairól az 1494. és 1495. évi összeírások csak nagyon hiányos adatokat nyujtanak. 1494-ben összeírtak 3659 portát (jobbágytelket).Ebből alig egynehánynak a birtokosa van megnevezve. A királyi javak 304 1/2, Losonczi László 268, Országh Zsigmond 22 (e két utóbbi csoport valószínűleg a kishonti kerületben), Lévai Zsigmond 27, a sági prépost 18 portát birtak. Még hiányosabb az 1495. évi összeírás, melyben 3600 porta birtokosa közt csupán a királyi javak (369) és a sági prépost (38) vannak megnevezve. (Acsády Ign.: Régi magyar birtokviszonyok. Értek. XVI. k.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages