Birtokosok a mohácsi vész után.

Teljes szövegű keresés

Birtokosok a mohácsi vész után.
A mohácsi vész utáni birtokviszonyokról az 1542. és az 1549. évi összeírások nyujtanak adatokat. Különösen becses az utóbbi, melyből tiszta képet nyerhetünk a vármegye akkori birtokosairól.
Ezen összeírásban már számos új birtokost találunk, a kik az ellenkirályok korszakában részint adomány, részint erőszak útján nagy vagyonra tettek szert, a XVI. század közepén (1549.) történt összeírás adatai szerint a vármegyében már óriási túlsúlyban vannak a nagybirtokosok. 1542-ben összeírtak 2278 portát, ebből esik Basó Mátyásra 380, az esztergomi érsekre 336, Balassa Menyhértre 320, özvegy Lévay Gábornéra 216, Balassa Zsigmondra 138, Nyáry Ferenczre 120, Balassa Imrére 51, Pálffy Péterre 12 és Nyáry Lőrinczre 9.
Az 1549. évi összeírás szerint, mely a vármegye egész területére kiterjedt, beleértve a kishonti kerületet is, 2023 portát találtak; ebből háromszázhatvanötnél a tulajdonos nincs megnevezve, a többi a következőleg oszlik meg az egyes birtokosok között: Balassa János 7, Balassa Zsigmond 128 1/2, Baloghy János és Berényi András 8, a bozóki prépost 101, Derencsényi Farkas 6, az esztergomi érsek 236, az esztergomi káptalan 185, Feledy Euszták 8, Goszthonyi Miklós 12, Losonczy István 287, néhai Madách Miklós 15 1/2, Nyáry Lőrincz 6, Putnoki György 9 1/2, a sági prépost 81, Zsemberi Boldizsár 6 1/2, Stétkuthy Farkas 1, a Tapolcsányiak 5, Várday Tamás 4, a zenggi püspök 6. (Acsády Ign.: A magyar nemesség birtokvisz. Értek. XIV.)
Bocskay a tizenhetedik század elején, diadalmas felkelő hadjárata folyamán, híveit főleg az elfoglalt egyházi javakkal jutalmazta. Így a sági prépostság birtokai Bakos János, Rimay János, Kovács Boldizsár és Némethy Gergely nyerték, de az 1609. évi országgyűlés ezen jószágok visszaadását rendelte el.
Ugyanez időben három vármegyei özvegyasszony újabb férjhezmenetele nagy változást idézett elő a vármegyei birtokviszonyok tekintetében. Az egyik Mágócsy Ferencz özvegye, született Szerdahelyi Dersffy Orsolya, a ki néhai férje hadának kapitányához, Esterházy Miklóshoz – a későbbi nádorhoz – ment nőül. Esterházy e házasság révén a Szikincze völgyében elterülő javak birtokába jutott, s ezzel későbbi emelkedésének alapját vetette meg. A másik özvegy, Perényi Zsófia, kinek harmadik férje, Kollonich Sigfried, a komáromi várparancsnok, Lévát nyerte a hozzátartozó uradalommal, melynek tartozékai – mint Bát is – részben Hontban terültek el. Kollonich azonban, mint tékozló ember, annyira megterhelte az uradalmat, hogy csődbe került s a birtokra a kamra tette rá a kezét. E birtokot 1630-ban gróf Csáky László vette meg 180.000 forintért. A harmadik özvegy Balassa Borbála, a ki előbb Kaszaházi Joó János, királyi személynök, majd Gregoróczi Péter özvegye volt, harmadszor Koháry Péter kir. személynökhöz ment férjhez, ki előbb (1621-ben) Csábrágot és Szitnyát vette zálogba II. Ferdinándtól, majd 1629-ben a hozzátartozó uradalmakkal együtt királyi adományt nyert e két várra. Ettől kezdve családja Hont vármegye első nagybirtokosai közt foglal helyet.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages