Bossányi.
Bossányi.
Bossányi (Nagy-Bossányi és Nagy-Ugróczi urak és bárók). A család a Divék nemzetségből származik. Őse Folkmár comes a XIII. század közepén, a ki IV. Béla királytól Bosán földet nyerte cserébe. Fiai Divéki Baan fia Barleus és Kozma 1275-ben osztoznak. 1277-ben IV. László király Divéki Baan fia Barleus mestert és testvéreit, valamint nagybátyja fiait megerősíti Bosán birtokában. 1294-ben Barleus 12 márka vérdíjat fizet az általa megölt Aladár fia, István barsi várjobbágy testvérének, Miklósnak. III. Endre király 1300-ban a barsmegyei Vezekényt adja Barleus és Iroszló testvéreknek. A fenti Baan fiai közül Barleus fiai, Miklós és János, Iroszló fiai, Domonkos és Péter, végül Budmer fia, András, terjesztették a családot. Tagjai közül János 1618-ban Nyitra vármegye követe, Márton Bars vármegye szolgabírája 1610-ben. Miklós 1760-ban hétszemélynök. Mihály 1635-ben Bars vármegye alispánja. György 1673-ban bars vármegye alispánja, Mihály 1694-ben Bars vármegye alispánja, ez utóbbi bárói rangot kap. Gábor 1681–1720. nyitrai követ, majd a nagy-szombati kerületi tábla ülnöke. Ádám 1681-ben Nyitra vármegye alispánja; testvére Sándor; ennek fia, Imre 1760-ban grófi rangra emeltetett, de ágának magvaszakadt. A nemesi ágból János van felvéve az 1754–55. évi hontmegyei összeírásba. (Czímerét lást a Bars vármegyét tárgyaló kötetben.)
