Palásthy.
Palásthy.
Palásthy.
A Palásthyak ősei a honti és a bolondóczi várjobbágyok sorából emelkedtek a nemesek közé. A várjobbágyok még 1279-ben megosztoztak Palást föld egy részén. Álmost és Fábiánt hadiérdemeik jutalmául IV. László király 1281-ben felmentette a várszolgálat alól és az ország nemesei közé emelte őket. E két testvér őse tehát a máig virágzó Palásthy családnak. Paláston azonban a Csák nembeli István és Péter is birtokosok voltak, a kik 1288-ban birtokukat királyi engedélylyel a Palásthyak egyik ősének, nevezetesen Péternek engedték át.
Palásthy Brizó fia, Miklós, már Nagyvezekényben lakott, hol 1295-ben birtokot vásárolt Vezekényi Pétertől. Brizó unokái, Fülöp és János Várad felerészét nyerték nagyanyjuk leánynegyede czímén. 1295-ben Ladomér, esztergomi érsek is adományt nyert Palástra, de ezen adományozás érvénytelenné vált, sőt valószínüleg egyik indító oka volt a Palásthyak későbbi magatartásának a Csák Máté és Róbert Károly közötti küzdelmekben. A Csák Máté halála utáni időben a Palásthyak is meghódoltak, legalább erre enged következtetni az a körülmény, hogy 1327-ben Károly király Palásthy Lipót fiát, Györgyöt és testvéreit is megnemesítette. A XIV. század elején már jelentékenyen szétágaztak a Palásthyak. 1308-ban Mikus fia, Mihály és Göze fia, Fábián palásti részüket Ravasz mesterre ruházták át. Bagonya fia, Miklós pedig 1327-ben Rakoncza felét (Felső-Rakoncza) vásárolta meg Rakonczai Istvántól. Brizó unokája, János, Zsemberben volt birtokos. Bagonya unokái, János és György 1368-ban szintén vásárolták Zsemberben birtokrészt. Palásthy Mihály fiai az általuk elkövetett hatalmaskodások következtében elveszítik palásti birtokrészeiket, a melyeket a főispán 1341-ben Palásthy Liptó fiának, Istvánnak adott el; 1368-ban Palásthy Kónya, Sásd, Sztráczin, Szemeréd határain birtokol. 1379-ben a családot Egyházasnénye részeinek birtokában találjuk. 1392-ben Miklós és Péter anyjuk, a Hunt-Pázmán nembeli Kovári Anna után, leánynegyed czímén Zelént bírják, 1394-ben a Kováriak, Terjeniek (Terényiek) és a Palásthyak közt kölcsönös örökösödési szerződés jön létre, melynek értelmében Kovári Pál mester és testvérei 1395-ben beiktattatnak néhai Palásthy György palásti birtokrészeibe. (Palásthy Pál: A Palásthyak. I. 1. és Kubinyi Ferencz: Id. oklt. 197–98. okl.)
