Ság földje.
Ság földje.
Első okleveles említését IV. Béla királyunknak Zólyomban, 1237-ben, kelt oklevelében találjuk, a mikor a király az esztergomi egyházat a Hont várhoz tartozó Ság földjén bírt harmadfél ekényi területének és egy malomhelynek birtokában megerősíti. 1245-ben a váczi káptalan tesz bizonyságot a Guge és Egyed rokonok között a Sáró, Bálván és Ság birtokok fölött való szóbeli egyezkedéséről; ez egyezség szerint Péter fia Guge, Adrian fia László és Rugas fia Egyed osztályos atyafiak úgy egyeztek meg, hogy a sárói és bálváni birtok Gugenek és Lászlónak, a sági föld pedig Rugas fiának, Egyednek jut osztályrészül. 1254-ben az esztergomi keresztes konvent bizonyítja, hogy Gyarmat és Tamás, Csiszár fia, továbbá Bálint és Pete, azok rokona, egyfelől, másfelől Rugas fia, Egyed, sági nemes, megjelenvén a konvent előtt, élőszóval előterjesztették, hogy Egyedtől 63 hold földet kaptak oly föltétellel, hogy a királyi seregnél annyiszor, a mennyiszer, Egyeddel együtt megjelenni tartoznak, ellenkező esetben Egyed és fiai tőlük és fiaiktól az ajándék földet visszavehessék. E felsorolt okleveleknél nagyobb világosságot vet Ság hajdani helyzetére IV. Bélának 1256-ban kelt oklevele, melyben Viski Péter honti várjobbágytól elkérvén viski részbirtokát, cserébe Ság földnek a felét adja, egyszersmind Pétert a várjobbágyok sorából a királyi szolgák sorába helyezi. A határjárást egyúttal Bach mester teljesíti, kinek előadásából az tűnik ki, hogy Ság ekkor a Korpona pataknál, közel Kistúrhoz, feküdt. Az első és főhatár a Hradischa, ma várhegynél, kezdődött; a többi határpontok: a Korponától a Lipolch-patak és Kürtös-patakig az óriások árka. Sággal szomszédosoknak említi az oklevél: Olvár falut, mely ma puszta; továbbá Tesmag vagy Tismog községet, hol királyi vadászok laktak; Parona vagy Proma falut és Sági sidót, a mai Kőmájszőlő helyén. 1260 táján tehát Ságon ezek voltak birtokosok: Viski Péter, Mochurka fia; Egyed, Rugas fia; továbbá több várjobbágy és királyi szolga, királyi udvarnokok, az esztergomi káptalan és a sági egyház, vagyis a sági prémontrei prépostság.
Ipolyság
Ipolyság. – A vármegyeháza.
Ipolyság. – Uj városrész a róm. kath. templommal.
