Faller Károly.
Faller Károly.
Faller Károly főiskolai tanár, főbányatanácsos, szül. Selmeczbányán 1857-ben, a hol atyja a bányászati és erdészeti akadémián szintén tanár volt. A fémkohászati szakiskolát 1878-ban végezte és akkor a nagybányai bányaigazgatósághoz gyakornokká nevezték ki. Állami szolgálatát a horgospataki ezüstkohónál kezdte meg, a hol gyakornoki minőségben a kohó vezetésével bizták meg. 1880-ban visszakerült 239Nagybányára, majd Kapnikra a kohó- és lugzóműhöz küldték ki az akkoriban végzett kisérletek ellenőrzésére. 1881-ben a budapesti főfémjelző- és beváltóhivatalhoz helyezték át. 1882-ben a selmeczi középponti kohóhivatal kémlésze lett és még ugyanazon évben a selmeczi kir. bányaiskolához a kohászat tanárává nevezték ki, mely állásában kilencz évet töltött és ez idő alatt bő alkalma nyílott a hazai bányák és kohók tanulmányozására. 1891-ben a selmeczi középponti ezüstkohó üzemvezetője lett; 1892-ben a tajói rézkohóhoz főnöki minőségben helyezték át, majd a kohó beszüntetése után, 1893-ban, a selmeczi bányakerületi vegyelemző hivtalhoz osztották be. 1894-ben kohófőmérnökké lépett elő és Aranyidkára küldetett, a hol a foncsorműnél a hivatal főnöke lett. Ugyanez év végén a selmeczbányai m. kir. bányászati akadémián a fémkohászati tanszékre hivták meg. A külföldi nevezetesebb kohóművek tanulmányozására a kormány ismételten kiküldte Ausztriába, Németországba, Olaszországba, Svájczba, Franczia- és Angolországba, Belgiumba, Hollandiába és Svéd-Norvégországba. Irodalmi működését sok czikke, eredeti tanulmányai és útleirásai teszik nevezetessé. Főbb munkái: A fémkohászattan kézikönyve. (Négy kötetben.) – Földünk jégkora. Term. K. 267. l. – A vas geológiája. Geolog. L. XX. k. – A fémek olvasztásáról elektromos uton. 1885. – A tellur. 1889. – Az újabb robbanó anyagokról. 1889. – Az aluminium. 1896. – A selen magatartása az elektromos áramkörben. 1897. – Utazási jegyzetek Németországban és Belgiumban. 1899. – Elektromos hőfejlesztés. 1899. – A skandináviai félsziget bányászati és kohászati viszonyai. 1901. – Tanulmányok a metallografia terén. 1903. – A keményólom mikrostrukturája. 1905. – A rézoxidulnak hatása a rézre. 1905. – Fémvegyületek synthesise, fémekben való oldás és kristályosodás útján. 1906. – A selmeczi salakolvasztási salak mikroszkopiai szövege. 1906. – A fémek kolloidális állapotáról. – És számos más értekezés. – Jelen munka számára a fémkohászatról írt tanulmányt.
