A város elszegényedése.

Teljes szövegű keresés

A város elszegényedése.
1444-ben Palásthy Bertalan és László korponai várnagyok erőszakoskodtak a környéken. Nevezetesen a bozóki monostor épületeit elrontották, birtokait pusztították és a földeket kirabolták. Továbbá Balassa László engedélyével a Zólyom vármegyében fekvő, de Bozókhoz tartozó Ujfalut (Bozóklehota, ma Bozókszabadi) Varbóki Farkas János elfoglalta. Csery Mihály a prépostsághoz tartozó Varbók és Terpény birtokokból kilenczedet, azután a prépostságnak Cseri helységből évenként adni szokott élelmezést és csirkéket visszavette. 1446-ban pedig Kazai Gyulaffy György szintén korponai várnagy a bozóki prépost birtokait: Szénavárat, Lászlódot, mindkét Alsókot, Ujfalut, Lehotát és Rákóczot kizsákmányolta és a prépostságnak más károkat okozott. Nem csoda, hogy ilyen háborús, zavaros időkben a korponaiak elszegényednek és adósságba jutnak. Így 1449-ben Korponai Lőrinc pap, a váczi németvárosi sz. Mihály plebániatemplom B. Sz. Mária oltárának rektora, Korpona városát az adósságának nehány év óta fizetetlen 75 arany forintnyi évi kamatáért az esztergomi érseki vikárius elé idézi. 1453-ban V. László király a város privilégiumait megerősítő levelében azt mondja, hogy Korpona város tanácsa eléje járulván, a város szükségeit, nyomorúságait és sanyargattatásait előadta, melyeket a szüntelen fosztogatással, zsákmányolással és tűzvészekkel szenvedett. 1463-ban I. Mátyás király a város királyi adója fejében évenként fizetendő 208 frtból inség miatt három esztendőre évenként ötven forintot elengedett. Ugyancsak Mátyás király 1467-ben Korpona városát, arra való tekintettel, hogy a husziták támadásai ellen a plebániatemplom körül erődöt emelt, minden királyi, királynéi és egyéb adótól felmentette. 1470-ben tízévi adómentességet kaptak mindazok, a kik Korponán letelepedvén, uj házakat építettek, 1471-ben pedig a nyomorba jutott városnak rendes adójából 32 arany forintot 80engedett el örökre a király és így ezentúl rendes évi adóul száz arany forintot tartozott fizetni.
A korponai középkori egyházi életre vonatkozólag megjegyezzük, hogy az említett egyházi épületeken kívül a Bebrava völgyében volt egy Szent Péterről czímzett kápolnája is, melyet utoljára 1509-ben említenek az oklevelek. E kápolna romjai a mult század elején még látszottak, sőt kevés maradványa ma is látható még. Ma csupán a »na Petrovos« dűlő tartja fenn emlékét.
1510-ben II. Ulászló király, a város privilégiumait megerősítvén, a vörös pecsétviasz használatát is megengedte.
1526. július 6-án János veszprémi prépost és Dóczy Ferenc barsi főispán, királyi biztosok, a török háború költségeinek fedezésére, visszatérítés kötelezettsége mellett, öt márka és négy lat súlyú két ezüst feszületet és egy pár ámpolnát vettek át a korponai plébániatemplomból.

Korpona. – A régi városkapu.

Korpona. – Részlet a régi városból.

Korpona. – A vártemplom és előbástyája.

Korpona. – Főtér a városházzal.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages