Törökvilág.
Törökvilág.
Eközben a törökök terjeszkedésével, száz évi szünet után, Korpona újból várként kezd szerepelni. Buda eleste (1541.) után Mária királyné, II. Lajos özvegye, helyőrséget küld Korponára. A török veszély még jobban fenyegette a várost, midőn 1543-ban Esztergom, 1544-ben Nógrád és 1552-ben Drégely és Ság elesett. 1546-ban a törökök már Bozókot is megtámadták. Ugyanazon évben a Csábrág és Szitnya várakat Pálffy Pétertől elfoglaló Balassa Menyhért okozott nagy károkat Korponának. 1551-ben a bányavárosok lovas helyőrséget kérnek a királytól Korponára, ki Krusich János csábrági kapitánynak meghagyta, hogy a csábrági uradalom közmunkájával, a leomlott falak helyébe, palánkot állítson és a várost lássa el nehány legszükségesebb erődítménynyel. Miután pedig Tujgon budai basa 1553. június 5-én erélyes levélben meghódolásra hívta fel Korpona várost, a király Krusichot nevezte ki Korponára kapitánynak és felépíttette a kapuk emeleteit. Korponának 1554-ben már 400 lovas és 189 magyar gyalogos volt a helyőrsége. 1562. márczius végén Balassa János bányavidéki főkapitány és zólyomi főispán a kerületéből mintegy tizezer főnyi hadteste gyüjtvén össze Korponán, április elején megtámadta Szécsényt, de az odavaló és füleki törökök keményen megverték, mely alkalommal a korponai helyőrség is tönkrement, Krusich főkapitány, a lovasság vezére pedig foglyul esvén, Konstantinápolyba vitetett, honnan csak 1566-ban került vissza Korponára. Az első zavarban a király Dobó István barsi főispánt, az egri hőst, küldte Korpona őrizetére.
