Széntermelési statisztika.
Széntermelési statisztika.
A tatai bányászat megalapítói, bár egész vállalkozásuk nagyszabású voltát tagadni bizonyára senki sem fogja, még legvérmesebb reményeikben sem merték a bányászat olymérvű fejlődését remélni, mint azt a következő számok feltüntetik:
1897. évben a termelés
|
379.066 mm.,
|
a munkások létszáma 450
|
1898. évben a termelés
|
1,215.383 mm.,
|
a munkások létszáma 1.259
|
1899. évben a termelés
|
3,039.858 mm.,
|
a munkások létszáma 1.829
|
1900. évben a termelés
|
4,806.600 mm.,
|
a munkások létszáma 2.794
|
1901. évben a termelés
|
6,547.800 mm.,
|
a munkások létszáma 3.467
|
1902. évben a termelés
|
8,119.000 mm.,
|
a munkások létszáma 3.555
|
1903. évben a termelés
|
8,193.500 mm.,
|
a munkások létszáma 3.488
|
1904. évben a termelés
|
9,372.000 mm.,
|
a munkások létszáma 4.642
|
1905. évben a termelés
|
11,106.000 mm.,
|
a munkások létszáma 4.803
|
1906. évben a termelés
|
12, 750.000 mm.,
|
a munkások létszáma 5.000
|
E jelentős mennyiségek kitermelésében az 1900.–1903. években átmenetileg szerepet játszott a külszíni fejtés is. Több millió métermázsa szén oly csekély mélységben találtatott a föld felszíne alatt, hogy a földréteg eltávolítható volt és a széntelep a nap fényénél fejtetett le.
A tág keretekben megszabott Tatabánya állomás lassan-lassan elégtelennek bizonyult a növekvő forgalom lebonyolítására, annyival is inkább, miután az 1906. évben már 13 millió métermázsa szállítása irányoztatott elő. Ez tette szükségessé, hogy a magyar királyi államvasútak Felsőgalla állomásának kapcsán, új szénrakodó állomást nyisson, mely 1906. év végén adatott át a forgalomnak. Az új állomás 1200 méter hosszú vashíddal van összekötve, a nagyérdemű Ranzinger Vincze bányatanácsos-bányaigazgatóról elnevezett VI. számú és VII. számú aknával. Modern berendezésű és nagy teljesítő képességű osztályozóján a szén tetszésszerinti nagyságú darabokra választható.
A tatai bányászat rohamos fejlődését jórészt kereskedelmi szempontból is igen kedvező fekvésének köszöni. A m. kir. államvásútak fővonalán, két oly nagyjelentőségű ipari góczpont között fekve, mint Budapest és Bécs fő- és székvárosok; előnyös vasúti kapcsolatban Komárom, Győr, Pozsony és a Dunántúl egyéb ipari jelentőségű városaival, kitűnő széntermékére, busás fogyasztási piaczot talált. Ma már nemcsak a Dunántúl iparát szolgálja, de hazánk dunáninneni részeiben, a Duna-Tisza közén, a Nagy Magyar Alföldön és a bánsági vármegyékben talál készséges vevőkre.
A tatai bányászat teremtette meg a szénkivitelt Ausztria felé és 1906-ban már több mint 35.000 kocsirakomány talált elhelyezést a szomszéd országban, 4,000.000 koronával javítva meg hazánk gazdasági mérlegét.
