Textil-ipar.
Textil-ipar.
Tatatóvárosban két bőrgyár van. A régebbi Melschmidt Gyula örökösei bőrgyára, melyben fehér keztyűhöz való glacé-bőrök készülnek; feldolgoznak még szarvas- és szőrmés bőröket. A másik gyár újabb keletű és gőzüzemre csak 1904-ben rendezték be. E gyárban, mely Leopold Gyula tulajdona, sima tehénbőrt és borjúbőrt, 1 és 2 zacczos talpbőrt és csizmabőrt készítenek.
A szövő-ipar Komárom vármegye egyik legrégebbi iparága. Az első czéh, mely a vármegye területén megalakult, a takácsok czéhe volt. A XVI. század elején ugyan még csak a pozsonyi czéh fiókja, de 1767-ben már önálló.
Mechanikus erővel dolgozó iparos nagy számmal volt már a mult század első felében is. A tatai járás vízimalmaiban sok helyen kalló-malmok voltak felállítva, a hol a hajdan oly híres csapómesterek szűrposztóikat gyártották, melyekből tarisznyákat és szűröket készítettek. Ez a mesterség már kihalt; az a néhány munkás, a ki e mesterséghez még ért, Pollák Sándor tatai szűrposztógyárában van foglalkoztatva. 1904-ben e gyárat gőzerőre rendezték be. Van 238még egy kisebb műhely, mely szintén tarisznya-, pokrócz- és szőnyeggyártással foglalkozik, de ez hanyatlóban van.
Komárom vármegye talaja, különösen a Csallóközben, a lentermelésre nagyon alkalmas levén, a lenipar a mult század végén ismét fellendült. 1898-ban Fiedler János, kinek már Magyarország területén öt és Csehországban egy lengyára volt, a Csallóközben, Nagytanyon, 300.000 korona befektetéssel, lenkikészítő gyárat épített. A lent legnagyobbrészt Komárom vármegyéből szerzi be. A lent a gyár részére körülbelül 1000 holdnyi területen termesztik.
Fiedler 1905-ben Komáromban lenfonógyárat is épített, 200.000 korona költséggel. A két gyárban összesen 650 munkást foglalkoztat.
Az ország öt selyemfonója közül az egyik, a komáromi, 1901-ben épült. A gyár bérlője Heuckell du Buisson Co. londoni czég. A gyár 156 orsóval van felszerelve, melyeknek a hajtására 25 HP. gőzgép szolgál. Átlag 300 munkásnőt foglalkoztat, kiknek keresete évenként kb. 100.000 kor. A gyárban évenként 78–80.000 kg. száraz gubó kerül feldolgozás alá, melyből 20.000 kg. nyers selyemfonalat nyernek. A nyers selyemfonál innen az olaszországi, angol és amerikai piaczokra kerül.
