A város régi szervezete.
A város régi szervezete.
Komárom régi lakosai a várjobbágyai voltak és házaikat, földjeiket bizonyos szolgálatok teljesítése mellett bírták. Az urbariumot 1592. évben királyi biztosok készítették. E szerint abban az időben Komáromban polgári házak voltak, a melyek mindegyikéhez régi időktől fogva egy egész telek tartozott. Egy egész jobbágytelek 21 szántóföldből állott. Mind a belsőséget, mind a kültelket pénz- és munkabeli tartozás terhelte és a város mindenestől a várhoz, az akkor ú. n. komáromi uradalomhoz tartozott. Minden egyes egész telektől egy »fertó« pénzt, v. i. 25 »magyar dénárt« fizettek, még pedig 12 és felet Szent-György napján és ugyanannyit Szent-Mihálykor.
Az »óbester« úrnak (a vár vicze-kapitánya) két szabad nemesi telke volt. Az urbarium készítése idejében azonban az »óbester« a komáromi várban lakott és engedelméből a két udvartelken 46 házacska épült, a melyektől a lakók neki fizetni és szolgálni tartoztak. Az udvartelkekhez tartozó 42 hold szántóföldet az »óbester« a maga számára tartotta fenn.
A Komárom városban lakó polgárok és nemzeti (magyar) katonák, a kiknek házaik és telkeik is voltak és polgárjoggal éltek, minden egész ház, illetőleg egész telek után egy »fertály pénzt«, t. i. 25 dénárt fizettek, két részletben, minden év Szent-György és Szent-Mihály napján. A nemes udvartelkeket leszámítva, 56 egész telek volt a városban.
A konyhára a városiak semmi szolgálmánynyál nem tartoztak; azonban minden évben Szent-György napkor, midőn a bírót megválasztották és az uraságnak (vicze-kapitánynak) bemutatták, tiszteleti ajándékot vittek magukkal. A földesúri és jobbágyi viszonyoknak ezen egyoldalú és törvényen kívüli szabályozása ellen a város lakosai óvásokat tettek; mindamellett az urbarium egész I. Lipót királyig tényleg érvényben volt. Az urbariumnak éppen századik évfordulóján jutott a város abba a helyzetbe, hogy az 1691. évi október 2-án kelt királyi kiváltságlevél értelmében, magát mindazoktól a terhektől, a melyekkel odáig a várkormánynak tartozott, évi 418 forinttal megváltotta.
A legrégibb adóösszeírás 1715-ről van meg a városi levéltárban. Ebben az adóalap, vagyis minden egyes polgár évi jövedelme fel van tüntetve s ez együttvéve 7985 frtot tett. Legtöbb jövedelmük volt a kereskedőknek, szabóknak, molnároknak, csizmadiáknak és timároknak. Az összes adófizetők 7 osztályba voltak sorozva és az I. osztályban 2 frt, a II-ban 1 frt 50 kr., a III-ban 1 frt 25 kr.; a IV-ben 1 frt; az V-ben 85 kr.; a VI-ban 60 kr., végre a VII-ben 40 kr. adót fizettek. Akkor 449 polgári ház volt Komáromban, melyekben ugyanannyi polgárcsalád és 270 zsellércsalád lakott.
Ez időben, egész a városnak a szabad királyi városok közé történt felvételéig, az ú. n. »három státusbeli bírák«, a városi tanácscsal együtt vezették a város közigazgatását. A három státus a nemesi, katonai és polgári rend volt, melyeket egy szolgabíró, a »seregbíró« és a városi főbíró képviseltek.
