Az Erzsébet-sziget.
Az Erzsébet-sziget.
Az Újvárosból az állami nagy vashídon az Erzsébet-szigetre érünk. A dunai sziget, mely Erzsébet királyné nevét viseli, ékessége, kellemes séta- és üdülőhelye a város lakosságának. Régebben a városé volt, 1819-ben azonban 213 hétszáz négyszögöles kertre osztották és közárverésen magánosoknak oly feltétel alatt adták el, hogy a kerttulajdonosok ott gyümölcsösöket telepítenek. A szigeti kertek jól jövedelmeznek, mert a bennök termő gyümölcs, különösen az alma, igen nemes fajú, s így maguk a kertek is értékesek. – Az Erzsébetszigeten van a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaságnak javítóműhelye, mely sok mesterembert foglalkoztat. A műhely udvarában áll a híres nagy-fa, mely már több száz éves, a már másfél század óta megjelenő híres »Komáromi Kalendárium« czímlapján ugyanannyi idő óta díszeleg, s oly vastag, hogy csak öt-hat ember tudja átfogni a törzsét.
Ugyancsak a szigeten van a városi vízmű, mely 1901–1902-ben épült, s melyet 1902. évi augusztus hó 15-én adtak át a forgalomnak. A vízmű az egész városra kiterjed s minden háztulajdonosra kötelező. A telepen a szivattyúkat három 20 lóerejű gázmotor hajtja. A szivattyútelep az Erzsébet-szigeten van, mintegy 3.5 kilométernyire a várostól, illetőleg a víztoronytól. A városba a víz két főcsövön kerül a városi csőhálózatba s azután a toronyba, melyen 28 méter magasságban egy 500 köbméteres víztartány van építve a tartalékvíz befogadására. Villamos készülék jelzi a tartány megtelését vagy kiürülését. A nagyobb fogyasztók ellenőrzésére vízórák szolgálnak, magán-fogyasztók pedig szobánként és konyhánként 7 koronát fizetnek. Az ivóvíz kitünőnek bizonyult s főzésre, mosásra, ipari vállalatok czéljaira egyformán alkalmazható.
Van még a szigeten, a városba vezető út mellett egy kis kápolna, melyet néhai Sárkány János és István testvérek 1815-ben Nep. Szent János tiszteletére emeltek, s ugyanők és néhai Straiter József komáromi plébános a fentartására szolgáló alapítványi tőkével elláttak; a kápolnát néhány évvel ezelőtt, az alapítványok felszaporodott kamataiból, az árvíz ellen jobban védett dombos helyen újból építették.
A szigetből, a téli kikötővé alakított Kisduna-ágon álló, szintén állami vashídon, a Ferencz József-rakodópartra érünk. Ez a város legforgalmasabb helye, melyen a hetivásárokat tartják. Itt van a Dunagőzhajózási társulat állomási kikötője is, mely mind a teher, mind a személyforgalmat közvetíti.
A Duna mellett, a város egész kiterjedésében, felülről az ú. n. pozsonyi kaputól, egészen le a Vágnak a Dunába folyásáig, árnyas fákkal szegélyezett szép sétaút van, mely mintegy négy kilométer hosszú, és melyhez foghatót másutt egyhamar alig találhatunk.
