Mocsa.

Teljes szövegű keresés

Mocsa.
Mocsa, magyar nagyközség, Nagyigmánd és Ószőny között, az ú. n. Kerektó, másként mocsai tó mellett. 447 háza és 3107 lakosa van, a kik róm. kath. és ref. vallásúak. Két temploma közül a református 1783-ban, a katholikus pedig 1756-ban épült; de ez utóbbi az 1903-iki tűzvész alkalmával leégett és harangjai is elolvadtak; a tűzvész után azonban a herczegprimás újraépíttette. A katholikus egyház még a trinitáriusoktól származó, értékes aranyozott ezüstkelyhet őriz, mely ékkövekkel is ki van rakva. A pannonhalmi apátság és az esztergomi érsekség ősi birtokai közé tartozik, mely már Albeus jegyzékében is említve van, Macha néven. Az idők folyamán neve többféleképpen hangzik, sőt Kis- és Nagy- jelzőkkel két községként is szerepel. 1274-ben Erzsébet királynő adománylevelében terra nostra reginalis Mooch, vagyis a királyné földje, 1293-ban possessio Moch, 1388-ban Moth, 1393-ban Tyuodormoch, vagyis Tivadarmocs, 1425-ben Zsigmond király oklevelében már Kysmoch és Nagymoch. 1291-ben Fenenna királynő, az előbb Finta Mochaja nevű királynői falut, Ladomér esztergomi érseknek adományozza. Mindvégig az érsekség és a főapátság birtoka maradt és ma is az. A török világ emlékét itt az a török feliratú kő örökíti meg, mely a Haraszt nevű legelőn látható. Van a községben róm. kath. ifjusági egyesület is. 1861-ben és 1903-ban óriási tűzvész pusztította. Van itt posta, de a távírója Komárom-Újváros, a vasúti állomása pedig Komárom. Ide tartoznak Boldogasszony, Kis- és Öregcsém és Tömörd puszták, Újmajor és a csémi csárda. Tömörd hajdan népes, egyházas helység volt, melyet már Szent István pannonhalmi oklevele Temirdi néven említ. Szent László királynak a pannonhalmi apátság birtokaira vonatkozó összeírásában Tumurdi néven fordul elő, III. Incze pápa jegyzékében pedig Temerd néven, míg Albeus jegyzéke három ily nevű helységről is megemlékezik. Nevét első telepesétől Tömörd vagy Temerd colonustól nyerte. 1226-ban már Mindenszentekről nevezett temploma is említve van. 1537-ben possessio Themurd alakban van említve. 1656-ban a pannonhalmi főapát Farkas Andrásnak adja zálogba, a ki 1660-ban Eölbey Mártonnak és Tarchy Jánosnak adja át, de ezektől kilencz évvel később ismét visszaveszi. Idővel azután a főapátság ismét magához váltja és az esztergomi érsekséggel tovább is közösen bírja. Tömörd szomszédságában három elpusztult falunak a nyomait találjuk. Ezek közül az egyik, Gyorok, kún telep volt, a hol IV. Béla 1264-ben bizonyos kihágások miatt a kúnok négy szállását és földjeit elkobozta. 1317-ben Róbert Károly Dyruk birtokot a Csák Mátéhoz pártolt Pethő comes halála után Ladomér esztergomi érseknek adományozta. 1332-ben Gyruk és Gyrough, majd Ruch és Guruch alakban van említve. Ugyancsak Tömörd határában szerepel 1234 és 70 között Gergelyfalva is, mely, úgy látszik, a tatárjárás alatt pusztult el. Itt valahol volt végre Halas vagy Halász elpusztult falu is, melyről már megemlékeztünk. Csém puszta is már 1209 előtt szerepel Cemen néven, a hol – Tagányi szerint, – a galgóczi várnépek laktak, a mit azonban Pesty Frigyes (Magyar Várispánságok) tagad. 1485-ben szerepel egy Csémi János nevű királyi ember. 97Szintén az esztergomi érsek birtoka. Ugyancsak Mocsa szomszédja volt az az elpusztult Belyd vagy Beled nevű helység, melyet már 1235-ben a főapátság bírt. 1281-ben Erzsébet királyné Ladomér esztergomi érseknek adományozza. 1381-ben Vasi Kolos fia Jakab mesteré, ki azt a pannonhalmi apátságnak adja vissza. Talán itt volt valahol az a Machala nevű helység is, mely 1294-ben már szerepel, és melynek neve 1353-ban még Machalai Miklós nevében hangzik. Némelyek szerint azonban Machala és Mocsa egy.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages