A Szák nemzetség.
A Szák nemzetség.
3. A Szák nemzetség is, melynek ősi fészke Tolna vármegye, még a tatárjárás előtt telepedett le. Nevét a Kisbértől keletre eső Szák falu őrízte meg Komáromban. A komáromi ágból első ízben János és Petus (Pető) szerepelnek, a kik 1221 táján eladták berei részüket. Lesták fia, Péter 1232 táján, mint választott biró, a mai kisbéri határhoz tartozó Esztár helységben 16 hold szőlőt adott a hantai egyháznak. A nemzetség gyaláni ágából Konrád (1240–1269.) főpohárnok és győri főispán 1250-ben Terjént (ma Kéthely) nyeri adományul. Fia, I. János, 1273-ban hadi érdemei jutalmául Vasdinnye egy részét szerzi meg. 1292-ben az alországbiró itélőtársa. János fiai, Domonkos és II. János, 1329-ben megerősítő levelet kértek Terjénre (Kéthely) és más vármegyékben fekvő birtokukra. (Karácsonyi III. 38–43.)
A tatárjárás utáni korszakban a következő nemzetségek szereznek birtokokat a vármegye területén:
