Szerbek.
403Szerbek.
Komáromban is találunk németeket. Mikor Károly király 1317-ben Tamás mester esztergomi érseket Komárom birtokában megerősíti, a város magyar és német lakosairól esik említés. Voltak ezeken kívül egyéb német telepek is, melyek a századok folyamán teljesen elpusztultak, mint pl. Pruster (Prinstorf), vagyis Prinzdorf, melynek emlékét a pápai tizedjegyzék őrizte meg számunkra; ennek hol fekvését sem tudjuk megállapítani, csupán annyi bizonyos, hogy a vármegye dunáninneni részében feküdt. (Ortvay Tiv. Magyarorsz. Egyh. földleírása, I., 17–18.)
A későbbi német települések közé tartoznak Tolna és Vértessomló. Tolna helységbe 1733-ban települtek németek Würzburgból és Elsassból. A mai Vértessomlóra, melynek neve 1890-ig Zsemlye volt, 1737-ben svábokat telepített a tatai uradalom. (Tört. és Rég. Egylet 1890. évi jelentése.)
5. Szerbek. A szerbek a XVI. század elején Nándorfehérvár eleste, illetőleg a mohácsi vész után kezdtek letelepedni kisebb-nagyobb csapatokban a Duna jobb partján. De már előzőleg is találunk szerb telepeket a Duna mentén; így 1428 után Szentendrén és a Csepel-szigeten, Kevén. Fényes szerint Komáromban már 1518-ban is laktak ráczok, noha a görög nem egyesültek birtokában levő, 1511-ből való pecsétnyomó e tekintetben elfogadható támasztékul nem szolgálhat.
A Komáromban megtelepedett ráczokról az első biztos adat Gerlach István, a báró Ungnad Dávid kiséretében levő protestáns pap tudósítása, mely szerint az itt lakó ráczoknak a városon kívül külön templomuk és temetőjük volt. Ezek a ráczok ekkor leginkább a komáromi naszádosok és ezek családtagjai sorából kerültek ki, a kiknek kiváltságait 1609-ben hirdeti ki Komárom vármegye. Sokkal nagyobb arányú volt a XVII. század utolsó éveiben végbement település, midőn Lipót király 1690. deczember 11-én kelt szabadalomlevele értelmében a Csernovics Arzén patriarcha érsek vezetése alatt álló szerbek egy része az ország belsejében levő katonai erősségekbe és a városokba telepíttetett; így került egy nagyobb csapat Komáromba is, de ezek idővel elmagyarosodtak. (Századok 1868., 537. Hornyik János czikke.)
