A bakonybéli apátság.

Teljes szövegű keresés

A bakonybéli apátság.
A Szent István által alapított bakonybéli apátság még az alapító adományából birta a komáromi vámot, melynek békés birtokában az apátság egész a XIII. század második feléig megmaradt. Ekkor azonban Komáromi Pál és Miklós azt a maguk részére foglalták el. A bakonybéli apát ugyan 1286-ban tiltakozott a vám elfoglalása ellen, de egyelőre nem sokat ért el, mert Pál és Miklós IV. László parancsainak is ellenszegültek. Az ország akkori közállapotai mellett az apát nem tudta jogait érvényesíteni, sőt Komáromi Pál mester, a ki akkortájt (1298–1301.) Komárom vármegye főispánja is volt, 1305-ben Komáromban monostort építtetett a Domonkos-rendűek részére s őket a lefoglalt vámjövedelemből javadalmazta, ekként az apátságnak a Domonkos-renddel is meggyűlt a baja. Minthogy ez időtájt Komárom Csák Mátyus hatalmában volt, mely alól csak 1317-ben szabadult fel, az apátnak jó ideig várnia kellett jogai érvényesítésével. 1341-ben Miklós apát Komárom és Győr vármegyék közgyűlése elé vitte az ügyet. Az e közgyűlés által kiküldött biróság 1343-ban az apátság javára döntött, de az ítélet nem volt foganatosítható. Végre 1367-ben Bubek István országbíró az apátság és a domonkosok közt fenforgó perben olykép döntött, hogy a piacz és a hídvám az apátság birtoka 421lett, míg a domonkosoknak csupán az Esztergom és Buda felé szállított halakhoz volt joguk. A következő (1368.) évben Zólyomi Dancs mester unokájával is kiegyezett az apát. Utóbb, 1373-ban a domonkosok vámszedőhelyét is megállapítván, a közel egy évszázadig tartó per befejezést nyert. (A Pannonhalmi Szent Benedek-r. Tört. VIII. 353–355.)

A kamalduliak majki kolostorának látóképe.
(Wessel Jenő tusrajza.)
A XIV. század végén azonban az apátság már nem maga kezelte a vámjövedelmeket, hanem bérbe adta Komárom urainak. Erre vall István szlavon bánnak 1394-ben kelt levele, melyben meghagyta a komáromi várnagynak, hogy a bérben birt rév- és piaczvámért a bakonybéli apátnak évenként 8 márkát fizessen.
Az I. Géza király által alapított garammelléki szentbenedeki apátság az 1075-ben kelt alapító levélben Gég, Szántó és Udvard birtokokat kapta.
E birtokok közül Komárom vármegyében kétségen kívül legbecsesebb volt Udvard, az egykori bessenyő falu, hol az apátságnak a fejedelmi alapító húsz háztartási szolgát, 40 eke földterületet és egy udvarházat kápolnával bocsátott rendelkezésére. Udvardhoz tartozott Naszály erdeje mellett egy ötvös testvéreivel és öt eke birtokkal (Pauler i. m. I. 134.), később Szárszópuszta, mely az 1489-től 1512-ig terjedő időben volt az apátság birtoka.
Az 1307. évi zsinat alkalmával a zsinaton megjelent főpapokat a benedekrend udvardi kúriájában szállásolták el. (Knauz: Mon. Strig. II. 570. l.)
Gég helységben, I. Géza király húsz halászházat és szabad halászati jogot adományozott az apátságnak. Az alapítólevél szerint e birtok a Vág mellett feküdt, helyét közelebbről megállapítja az 1353. évi oklevél, mely szerint Bálvány-Szakállas szomszédságában terült el. 1429-ben még az apátság birtoka, mely akkor Kávai Posár Dömével állott perben.
Szántó jelenleg puszta, Kolozsnéma és Nemesócsa között. A rend szintén I. Géza király adományából birta. Kiterjedése jelentékeny volt. Az alapítólevél szerint hatvanhét eke földet nyert itt az apátság, azonfelül negyven házban lovászok laktak, a kik az apátság szolgálatában állottak. Az 1354–74. közötti években bérbe adták, de a bérlet veszélyes volt az apátságra, mert Némai Kolos Jakab mindegyre nagyobb területet foglalt el a birtokból. Ezenkívül még az apátságé volt Ás puszta, mely eredetileg a barsvármegyei Bessenyő helységhez tartozott, s a mely az 1489-től 1512-ig terjedő években szerepel az apátság birtokaként. (Knauz Nándor: A Garam melletti Szent Benedeki Apátság Tört. 154. 202. 215.)
Az a vallásos buzgóság, mely árpádházi királyainkat jellemezte, követőkre talált az ősi nemzetségek tagjaiban is. Komárom vármegye dunántúli részében három benedekrendű apátság emlékét őrízték meg az oklevelek, s bár azok részben még a középkor folyamán megszüntek, mégis rövid ideig tartó fennállásuk alatt maradandó emléket hagytak az utókorra.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem