Az esztergomi érsekség birtokai.
Az esztergomi érsekség birtokai.
Az esztergomi érsek nagykiterjedésű birtokainak tekintélyes részét első szent királyunk adományából bírta, utóbb mindegyre gyarapodtak az érseki birtokok, részint új királyi adományok, részint hagyomány vagy vétel útján. A XV. században az esztergomi érsek mintegy husz-huszonkét helységben volt birtokos. Az érsekség birtokai voltak: Anyala 1239–1532, egykor várbirtok. Bajcs 1312–1404. Belyd (Beled), ezt Erzsébet királynő adományozta az érseknek 1284-ben. Billét 1425-ben az érsek elcserélte Zsigmond királylyal Kis-Mócs helységért. Cseke (ma Bars vármegyében) 1416. Emely (Imely) 1404–1554. Födémes, IV. Béla király adománya, 1239. Gadócz 1383-ban már az érsek birtoka, 1438-ban az érseki egyháznemesek birtokaként említtetik. Gug, István esztergomi érsek szerzeménye, 1245. Guta 1268–1312., a modenai Hyppolit-codexek szerint az érseki halászati állomások egyike. Gyorok, Róbert Károly király adománya, 1317–1335. Héreg 1326. Hetény 1223–1305. A XVI. században egyháznemesekkel. A két Lándor (Nándor), III. Endre király adománya, 1291–1554. Érseklél. Szent István király adománya, 1360–1449. Egyháznemesekkel. Kövesd 1339. Kürt, Tamás vajda adománya, 1445. Lék, Róbert Károly király adománya, 1317–1541. Lüki, Róbert Károly király adománya, 1317–1335. Martos 1438–1554. A modenai Hyppolit-codexek szerint 1487-ben a martosi uradalom rendkivül elhanyagolt állapotban volt. Martos 63 hajó szénát szolgáltatott. Az érseknek Martoson is volt kertje, de ez is elhanyagolt állapotban lehetett. Mócs 1208–1393. János esztergomi érsek 1208-ban a káptalannak adta. 1388-ban Zsigmond király Nagymócsot koronázási ajándék fejében adományozta az érseknek. 1391-ben azonban az érsek Mócs és Süttő helységeket az esztergomi Szent István prépostságnak adományozta. Kismócsot 1425-ben nyerte az érsek cserében Zsigmond királytól. Mocsát 1291-ben III. Endre király első neje, Fennena királyné adományozta az érseknek. Naszvad 1312–1554. Örsöt (Komárom mellett) Szefrid medleki comestől vette Fülöp érsek, 1256–1268. Örs (Hetény mellett). Ezt 1305-ben Mikó mester hagyományozta Heténynyel egyetemben az érsekségnek. Perbete 1297–1489. A XV. században vára is volt, 1554-ben itt egyháznemesek laktak. Ravasz-Kesző, zálogbirtok, 1452. Bálvány-szakállas, IV. László király adománya 1285–1383. Egyházas-szakállas 1452-ben zálogban. Szelecsény, Róbert Károly király adománya 1317–1335. Szilas 1383–1398. Szőlős 1316–1419. Szőnyt az érsek 1249-ben elcserélte a királynak Örs falujáért. Süttő Zsigmond király adománya 1388–1391. Tardost II. Endre király 1218. évi oklevele szerint még Imre király adományozta az 425érsekségnek. Tany 1360. Tivadar-Mócs 1394. Ez Zsigmond király adománya. Udvard 1265–1554. IV. Béla király adománya, melyet Nagy Lajos király 1382-ben megerősített. Vámját Szefrid lovagtól szerezte az érsek vétel útján. Virth, Fülöp érsek 1264-ben vétel útján szerezte. Zsidtő 1388.
Ezeken kívül még birta az érsek a zsitvatői vámot is. Az 1532–1533. évi adólajstrom szerint az érsek Farkasd és Szimő helységekben is birtokos volt. (Csánki Dezső i. m. III. 484. stb. l. – Gyulai Rudolf dolgozata a Komárom Várm. Tört. és Rég. Egylet 1890. évi értesítőjében.)
Az esztergomi érsek gazdasági viszonyaira nézve rendkívül érdekes adatokat szolgáltatnak a modenai Hyppolit-codexek, melyek az esztergomi érsekség 1487–1489. évi számadásait tartalmazzák. E számadások szerint Naszvadról 1489-ben egy szekér bárányt hoztak be az érseki konyhára. Az udvardiak szénakaszálás czímén évenként tizenkét aranyon váltották meg magokat. Az érsek birtokainak halászati állomása Naszvad volt. A halak közül azonban csak a besózott vizák kerültek eladásra. Naszvadon fáczánost is említenek a számadások. (Századok 1870. 282–283.)
