Buda eleste.
Buda eleste.
E hajóhad rendeltetése az lett volna, hogy a pesti őrséget támogassa, míg viszont a szárazföldi sereg Rogendorf Vilmos vezérlete alatt Buda elfoglalását tűzte ki czélul. Rogendorf azonban hihetetlen lassusággal fogott czéljának keresztülviteléhez s egy hónapig tartott, míg seregét Komáromból Buda alá szállította. Rogendorf vállalkozása kudarczczal végződött, melyet csakhamar követett Buda várának Szulejmán által történt megszállása. Ezzel a törököknek Komárom vármegye területére is megnyílt az út.
A Buda elestének hírére támadt általános rémület hatása alatt először közeledett egymáshoz a két ellenpárt, minek eredménye a Ferdinánd és Izabella közt 1540 deczember 29-én kötött gyalui egyesség volt. Ferdinánd király az erdélyiek támogatásában bizva, 1542-ben kisérletet tett ugyan Buda visszavételére, de ez a kisérlet csúfos kudarczczal végződött, sőt a török bosszuját is fölkeltette. 1543. július havában Szulejmán már Budán tartózkodott, honnan először Esztergom ostromára ment. Komáromból ugyan negyven naszád sietett a várbeliek segélyére, s ezek a török hajóhadat szét is verték, sőt Horváth Bertalan, az esztergomi érsek hadainak vezére, 200 ökröt és ugyanannyi akó bort vitt be a törökök által körülzárolt Esztergomba, maga pedig ügyesen kijátszván a török hadat, Komáromba menekült. A vár elestét azonban mindez nem tudta megakadályozni; augusztus 10-én Esztergom is a töröké lett, a mit csakhamar követett Tata elfoglalása, mely vár szintén még augusztus havában a törökök birtokába került. Tatát Haly basa leromboltatta, s ez alkalommal semmisültek meg Mátyás király nagyszerű alkotásai. (Gyulai Rudolf: A Törökvilág Komárom vármegyében.)
Ezalatt Komáromban tekintélyes had gyűlt egybe, többek közt Ungnád János, Fotiscus Ottó és Tornielli Fülöp parancsnoksága alatt, de sem ez a had, sem a Győrnél szeptember közepén összeverődött 40.000 ember nem tudta a törököt feltartóztatni.
A győri tábor szétoszlása után még mintegy 10.000 idegen zsoldos maradt vissza Komárom vidékén, de ebben nem volt köszönet, mert a gyülevész had a népet sanyargatta.
Komárom várának megerősítése 1545-től kezdve serényen folyt. Ebben az évben 31 naszád állomásozott Komáromnál 900 főnyi legénységgel, mely havonként 2674 forintba került. A naszádosok főkapitánya Tarnóczy András volt, mellette Pozsgay Zsigmond működött, kinek Ferdinánd 1550-ben Szőnyt adományozta. Ezenkívül még egy zászlóalj német gyalogság is állomásozott Komáromban. Az 1547-ben öt évre kötött béke a nyilt háborunak egyidőre véget vetett, de a török portyázások ezután sem szüntek meg.
