Ferdinánd.
Ferdinánd.
Ferdinánd fellépését siker koronázta. Győr, Komárom és Tata, nemkülönben Esztergom szinte kardcsapás nélkül meghódoltak, ekként a vármegye területe Ferdinánd birtokába került, ki Komárom várát Branstein Ernőnek zálogosította el.
A magárahagyott János király ekkor Laszky Jeromos követét küldte Konstantinápolyba, kinek ügyes fellépése megszerezte számára a török szövetséget. Szulejmán 1529 nyarán hatalmas seregével megindult Ferdinánd ellen. Buda, majd Esztergom bevétele után a Komárom és Tata közt elterülő vidéken nyomult előre, de ámbár a német zsoldos had mindkét helyről gyáván megszökött, a törökök még sem foglalták el az elhagyott várakat. Csupán Tatát szállották meg János király katonái. Szulejmán szeptember 13-án érkezett Komárom alá, s itt átkelvén a Dunán, másnap már Bécs felé vette útját.
Szulejmán csakhamar bekövetkezett visszavonulása után Ferdinánd, felhasználván az alkalmat, az elfoglalt részek visszaszerzésére gróf Salm Miklós vezérlete alatt nagyobb hadat indított Magyarországba, mely Győrt, Komáromot és Eszergom városát is megszállotta, de Esztergom várának vitéz ellenállása következtében Salm kénytelen volt a további előrenyomulással felhagyni. A német hadak Tatát is ostrom alá akarták venni, de mivel a várat Szapolyai jól fegyelmezett gyalogsága már előbb megszállotta, a németek elvonultak a vár alól. (Századok 1872. 507.) Ferdinánd most arra törekedett, hogy az akkoriban egyre nagyobb szerepet játszó Komárom várát kipróbált parancsnokra bizza. Ez a férfiu Hardeck János volt, a ki 1529. november 24-én neveztetett ki e fontos állásra (Millenn. Tört. V. 61–79. Komárom Várm. és Városi Tört. és Rég. Egylet 1891. évi Értesítője), míg viszont Tata alkapitánya Pohár Kristóf lett.
A török támadásának eredménytelensége mély hatást keltett országszerte és egyre jobban megnehezítette János király helyzetét, jelentékenyen növelvén Ferdinánd híveinek számát.
A következő év (1530.) őszén, midőn Ferdinánd vezére, Rogendorf Vilmos Esztergomot és Budát vette ostrom alá, Komárom volt a hadműveletek kiindulási pontja. Buda ostroma alkalmul szolgált Szulejmánnak, hogy hadait ismét Ferdinánd ellen vezesse.
Mialatt Szulejmán Kőszeg alól visszavonulófélben volt (1532.), János király hajóhada szeptember második hetében Komáromnál szétverte a németeknek 49 naszádból álló hajóraját, de Esztergomot nem birta visszaszerezni. (Millenn. Tört. V. 95.) Mivel fegyverrel egyik fél sem birt győzelmet aratni, Ferdinánd király most arra törekedett, hogy az ellenpárti főurak közül mennél többet megnyerjen a maga számára. Igy Maylád Istvánnak életfogytiglan Komárom várát igérte Ferdinánd, ha átpártol János királytól és Erdélyt megszerzi. De miután nem ért czélt, 1535. június 5-én Haetitsch Ditrik soproni kapitánynak zálogosította el Komáromot 14.897 forintért. (Gyulai Rudolf i. h.)
János király nősülése, majd halála után (1540. július 21.) a küzdelem Buda birtokáért folyt. Ferdinánd, nem hallgatván György barát, János király kincstartójának szavára, fegyverrel akarta megszerezni Izabella özvegy királynőtől Buda várát. Ferdinánd vezére, Fels Lénárd október havában Esztergomból 446Buda alá indult, de az itt szenvedett kudarcz után Tata ellen fordult, melyet csakhamar kézre is kerített, honnan Székesfehérvár ellen indult. (Millenn. Tört. V. 218.)
Buda megtámadásával Ferdinánd magára vonta Szulejmán haragját, a ki a következő év (1541.) tavaszán hatalmas sereggel jött Magyarország elfoglalására.
A törökök hadikészületeinek hirére Ferdinábd is tekintélyes sereget gyűjtött egybe. A dunai hajóhad, valamint a szárazföldi sereg már április hó elején Komáromnál volt összpontosítva, hol ekkor 24 gálya, 80 naszád és 100 sajka állott rendelkezésre.
