Győr eleste.

Teljes szövegű keresés

Győr eleste.
A magára hagyott vár negyednapra megadta magát. (Századok, 1870. 241. Gyulai Rudolf i. m.) Tata alól a nagyvezér Győr felé vonult, mely nagy fontosságú vár szeptember 29-én török kézbe kerülvén, Szinán Komáromot vette ostrom alá. Komárom nagy veszedelemben forgott, mert sem elég őrséggel, 449sem élelme nem volt, de a hős Pálffy Miklós, noha az előző harczokban megsebesült, Mátyás főherczeg utasítására nagymennyiségű élelmet és más készletet szállított be a várba. A török lovasság már október 6-án Komárom alá ért, majd a pusztításai miatt oly félelmetes tatár lovasság, átusztatva a Dunát, a csallóközi partról fedezte a török had átvonulását. A nagyvezér, miután Braun főkapitány a vár feladására irányuló felhívást visszautasította, csakhamar sánczokat hányatott és megkezdte a vár lövetését. De az őrség vitézül ellenállott. Már több rohamot vertek vissza a várbeliek, midőn a kémek a felmentő sereg közeledését hozták hirül. Braun Erazmus e hírre, bár az ostrom folyamán lábán megsebesült, a vár piaczán lelkesítő beszédet intézett a katonáihoz, melynek hatása alatt a német zsoldosok másnap Starsich Farkas alkapitány vezérlete alatt kitörtek s az aknamunkásokat egy szálig levágva, gazdag zsákmánynyal tértek vissza a várba. A felmentő sereg ugyan nem mutatkozott, de október 24-én a törökök megkezdték a visszavonulást s 28-án három ágyú és töméntelen podgyász hátrahagyásával egy részük Győr, a másik részük Tata felé elvonult. A török visszavonulása közben Starsich alkapitány kitört a várból és katonái csakhamar hatalmukba kerítették a törökök által hátrahagyott tábort.
A felmentő had azonban nem mozdult Pozsony környékéről, pedig ha ekkor üldözőbe vették volna Szinán hadát, az egykorú források szerint Győrt is visszafoglalhatták volna. Valószinű különben, hogy a nagyvezért a seregében kiütött ragály késztette a visszavonulásra, mert egykorú írók szerint a nagyvezér elvonulása után 8000-nél több beteg törököt vágtak le Komáromnál. (Millenn. Tört. V. 512–512. Komárom Várm. és Vár. Tört. és Rég. Egylet 1891. évi jelentése 68–83.
Komárom felszabadulását Pálffy még október 29-én hirül vitte Bécsbe, mire Mátyás főherczeg Komáromba jött, de csakhamar visszatért a pozsonyi táborba. Komáromot a király Pálffy gondjaira bízta, míg a német zsoldosokat a Csallóközben, a Püspökitől Komáromig elterülő falvakban helyezték el.
Rudolf király a következő év tavaszán gróf Mansfeld Károlyt nevezte ki a császári hadak fővezérévé, a ki 1595. július elsején Pálffyval egyetértve, Esztergomot vette ostrom alá, melynek folyamán súlyosan megbetegedvén, Komáromba hozták, hol augusztus 14-én meghalt. (Magyar Tört. Eml. Irók: VII. 23.)
1597. május havában Pálffy Miklós Bernstein Jánossal, Nádasdy Ferenczczel és Petz, Esztegomban állomásozó császári ezredessel egyesülvén, Tata visszafoglalását tűzte ki czélul. Bernstein és Nádasdy még május 20-án elindultak, petárdákkal és mozsarakkal felfegyverkezve Almásig nyomultak, hol bevárván az Esztergomból jövő segédcsapatokat, a melyek elé Pogrányi Benedek küldetett 500 hajduval, az ostromló sereg 3000-re szaporodott. Másnap legnagyobb csendben közeledtek Tata felé, a várat megrohanták és csakhamar hatalmukba kerítették. Tatán egyelőre Petz főkapitány maradt 450 katonájával, 300 hajdúval és 25 huszárral, de az őrség egyrészét csakhamar elrendelték a várból, így Tata ismét a szükséges fegyveres erő nélkül maradt. Sajnos, ezt az intézkedést a török a maga hasznára fordította s Tata csak rövid ideig maradt a magyarok birtokában.
Szatirdsi Mehemet basa ugyanis, Győr felé vonultában október 9-én ostrom alá vette Tatát, melyet Vajda Kristóf mintegy 150 főnyi őrséggel védett.
Az őrség azonban, miután a Komáromból várt segély nem érkezett meg, október 13-án éjnek idején rejtekúton kimenekült a várból, melyet a törökök még három órán át lövöldöztek, mikor egy török nő, a kit a magyarok visszahagytak, az ostromlókat a várbeliek eltávozásáról értesítette.
A törökök ekkor bevonultak a várba, de a mint azt elfoglalták, egy akna felrobbant s 500 törököt temetett maga alá. (Millenn. Tört. V. 522. Századok 1870. 241.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem