Kollonics Lipót.
Kollonics Lipót.
Kívüle még egy másik férfiú tünt ki e sötét korszakban, főleg a protestánsok elleni gyűlöletével. Ez gróf Kollonics Lipót, a ki ugyanekkor nyitrai püspökké neveztetett ki. Kollonics Komáromban született, s így pályája közelebbről érdekli a vármegye történetét. Atyja komáromi várparancsnok korában tért vissza 461a kath. egyház kebelébe. Eredetileg katonai pályára szánták. A máltai lovagrendbe lépett, s hosszabb időn át vitézül harczolt a hitetlenek ellen. Midőn nyitrai püspökké lett, még fel sem volt szentelve, s ilyképp e püspökséget csak két év mulva foglalta el, míglen 1685-ben győri püspökké lett. Évtizedeken át tartó főpapi pályája alatt végzetes szerepet vitt hazánk történetében, s a protestánsok kíméletlen üldözésével, valamint a magyarok elleni kérlelhetlen gyűlöletével a későbbi felkelések egyik okozója lőn. Kollonics méltó társa Sinelli Imre bécsi püspök és 1674 után miniszter volt, a ki ugyancsak Komáromban született; mészáros fia volt a Lipót király egyik legbizalmasabb embere lett. (Millenn. Tört. VII. 296.)
A bécsi kormány alkotmányellenes magatartása a kath. főurak körében is visszahatást keltett. Összeesküvés támadt, melynek élére maga a nádor, Wesselényi Ferencz állott.
De Wesselényi váratlan halálával az összeesküvés más irányba terelődött, nemsokára fel is fedezték, és az egész mozgalmat vérbefojtották. Noha a nemzet nagy része távol állott a főurak ez összeesküvésétől, a bécsi kormány kapott az alkalmon, hogy a protestánsok üldözését mennél nagyobb mértékben kiterjeszthesse.
Az 1671-ben megnyilt pozsonyi vértörvényszék elé e megyebeli protestáns papokat is idéztek; ezek között volt Vigléb János, komáromi evang. lelkész is.
A komáromi protestánsok hosszú időn át lelkész nélkül maradtak. A reformátusok ugyan 1676-ban titokban lelkészt hívtak a városba, de a várparancsnokság erről tudomást szerezvén, a lelkészt elfogatta és Lipótvárba vitette. (Gyulai Rudolf i. m.)
Gróf Rottal János 1674-ben 7992 forintot vetett ki a vármegyére, de a jobbágyság sanyarú helyzete miatt ennek az összegnek csupán 30 százaléka folyt be. Már 1672-ben behozták a fogyasztási adót, melyet az előző évben Komárom vármegyében próbáltak ki. A sok inséghez járult még a pestis, melynek 1678-ban Komárom vármegye területén 320, a városban 219 ember esett áldozatul.
A vasvári béke következtében a törökök elleni hadikészülődések is szüneteltek, sőt a sereg ellátásáról sem gondoskodtak. 1677-ben a tisztek nem kapván fizetést, kénytelenek voltak fegyvereiket és lovaikat eladni, hogy családjaikat eltarthassák.
