Komárom ostroma.
Komárom ostroma.
Bethlen hada eközben Komáromot vette ostrom alá, de sikertelenül, noha a város ez alkalommal a lángok martaléka lett. (Gyulai Rudolf i. m. 22.)
A felkelő hadjáratnak az 1622. év első napjaiban megkötött nikolsburgi béke vetett véget, melynek értelmében Komárom vármegye ismét visszakerült Ferdinánd birtokába.
Bethlen időközben külföldről tetemes segélyt nyervén, a nikolsburgi béke egyes pontjainak megsértését hozván fel okul, 1623 őszén újból fegyvert fogott. Jól szervezett hada ma október 21-e körül elözönlötte a Csallóközt, mire Komárom várának parancsnoka sürgős segélyt kért Bécsből, mert ostrom esetén alig tarthatta volna magát.
A létrejött fegyverszünet alatt buzgón folytak a béketanácskozások, melyeknek erdményekép 1624. május 8-án megkötötték a békét, s ez megerősítette a nikolsburgi béke vivmányait.
A bécsi békével egyidejüleg Ferdinánd király a törökökkel is megkezdte a tárgyalásokat. 1624. szeptember közepén a magyar király biztosai már Komáromban voltak, mindazonáltal hónapok teltek el, míg a török biztosokkal találkoztak. A komáromi őrségből ugyanis egy csapat portyázó szeptember 1-je táján Ercsi és Pentele közt megtámadott egy pénzszállító török csapatot s a pénzt elragadta tőlük.
A budai basa ezért a Budán levő császári követet, gróf Althan Adolf kérésének ellenére, feltartóztatta s nem engedte Komáromba menni. (Török-Magyar Államokmt. I. 424.)
Igy azután gróf Althan kénytelen volt követtársaival hónapokon át Komáromba vesztegelni, s csak a következő év (1625.) április havában gyűlhettek össze a meghatalmazottak a hidasgyarmati határban tanácskozásra.
A külföldi protestáns fejedelmekkel kötött szövetség értelmében Bethlen 1626-ban harmadizben támadt Ferdinándra, de ez a felkelés nagyobb mozgalmat nem idézett elő a vármegyében.
A törökök bagdadi veresége után a porta is sietve megindította a béketárgyalásokat Ferdinánddal. Murtéza budai basa képviseletében a budai mufti, továbbá az egri basa, az esztergomi és a szolnoki bégek 1627. június 30-án Komárom és Szőny közt egy színben megkezdték a tanácskozásokat Ferdinánd biztosaival, Sennyey István váczi püspök kanczellárral, Koháry Péterrel, Esterházy Dániellel és Questenberggel.
