Szapolyai János.
Szapolyai János.
A török had jóformán még el sem hagyta az országot, máris a királyválasztás foglalkoztatta a kedélyeket. Míg a nemzet nagy többsége Szapolyai János köré csoportosult, s benne látta a jövő királyát, addig a vajda személyes ellenségei és az udvarhoz tartozó főurak, Mária királynéval élükön, Ferdinánd osztrák főherczeg jelöltsége mellett foglaltak állást.
A hainburgi értekezlet után Mária özvegy királyné október közepén szétküldött meghivóiban, melyeket október 9-iki kelettel látott el, az országgyűlést november 26-ára Komáromba hívta egybe, de János vajda még október 27-én megszállotta a fővárost és mire a vajda Budára ért, Ráskai Gáspár fegyveres erővel előbb Tata alá vonult, melyet Cseszneky György alvárnagy önkényt feladott, maga pedig sietett segélyért Mária királynéhoz Pozsonyba. Ráskay csakhamar Komárom alatt termett, melyet Endrédi Somogyi Ferencz várnagy szintén kezére játszott, onnan pedig Gutát foglalta el. Ilyképp a János vajda pártja által november 5-ére egybehivott székesfehérvári országgyűlés megtartása biztosítva volt.
Az országgyűlés János vajdát választotta meg királylyá s a Pozsonyba húzódott urak egyidőre tétlenségre voltak kárhoztatva. De Mária királyné 445nem csüggedt; mindenekelőtt az elveszett várakat igyekezett visszaszerezni. E végből Somogyi Ferencz komáromi várnagy tanácsára Varjasi Nagy Imrét Komárom és Tata visszafoglalására küldte, de Nagy Imrét Somogyi álnokul Ráskay kezére játszotta. (Millenn. Tört. V. 27. – Jászai Pál, A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 227–28.) Mivel Komárom immár János király birtokában volt, a Ferdinánd-párti főurak Pozsonyba gyültek egybe, hol deczember 17-én Ferdinánd főherczeget királylyá kiáltották ki.
Az 1527. év eleje nagyrészt külföldi szövetségesek keresésével telt el, mindamellett azonban János király, hogy Ferdinándot az ország hangulatáról tájékoztassa, 1527. márczius 17-ére Budára országgyűlést hirdetett, melyen Komárom vármegye képviseletében Zenth Miklós és Kürthy Miklós jelentek meg. (Fraknói V. Magyar Országgyűl. Emlékek. I. 101.) Ferdinánd ezzel szemben elsősorban János király hiveit igyekezett eltántorítani, s miután a hónapokon át folytatott aknamunka sikerrel kecsegtetett, julius végén megkezdte az előnyomulást Buda felé.
