Komáromi város kiváltságai.
Komáromi város kiváltságai.
A középkorban virágzott városok közül csupán Komárom tudott némi önállóságra jutni, de a város lakosai örökös küzdelemben állottak az idegen várparancsnokokkal, a kik a város régi kiváltságait nem akarták figyelembe venni. Midőn az ország nagy része János király birtokába került, 1527-ben a király megerősítette a város régi szabadalmait, egyben megtiltotta a gutai, komáromi kapitányoknak és várnagyoknak, hogy a város lakosaitól szabadalmaik ellenére adót szedjenek. Mikor Komárom Ferdinándé lett, 1538-ban ő is megerősítette a város régi kiváltságait s 1548-ban a győri, pápai és más adószedőket és vámosokat a város polgárainak zaklatásától eltiltotta. Ezt a tilalmat 1560-ban kiterjesztette az ország valamennyi törvényhatósága területén működő adószedőkre és vámosokra. Miksa király 1576-ban Rudolf 1578-ban újból megerősítették a város régi kiváltságait. 1605-ben Mátyás főherczeg is eltiltotta a helyőrség tisztikarát a város lakosainak zsarolásától. De éppen ez a sok kiváltságlevél azt látszik igazolni, hogy a várparancsnokok, sőt még a vármegye sem vették komolyan a város kiváltságait, mert különben nem kellett volna azokat a tiltó rendelkezéseket minduntalan megújítani.
II. Mátyás trónralépte után 1609-ben újból megerősítette a város kiváltságait s a város birtokügyeinek rendezése czéljából bizottságot küldött ki. II. Ferdinánd 1622-ben megerősítvén az elődei által adott szabadalmakat, 1629-ben mind Komárom vármegye alispánja, mind a komáromi várkapitányt eltiltotta attól, hogy a város polgáraitól akár személyök, akár árúik után, akár szárazon, akár vízen adót vagy révvámot szedjenek. III. Ferdinánd király 1651-ben, Lipót király pedig 1694-ben erősítette meg a város szabadalmait.
Lipót király különben több ízben jelét adta a város iránt való jóindulatának.
1692-ben a város adóját évenként 418 frtban állapítván meg, mindennemű más szolgálmány alól felmentette, 1695-ben pedig szabad járást-kelést biztosít a város polgárainak s meghagyta a törvényhatóságoknak, hogy a vásárokra jövő-menő komáromi polgárokat útjokban ne akadályozzák.
A király még közvetetlenül a szabadságharcz kitörése előtt (1703.) megtiltotta a rajkai, győri, köpcsényi, nezsideri és zirczi vámszedőknek, hogy a város lakosaitól vámot szedjenek.
A szabadságharcz alatt, bár a város a császáriak hatalmában volt, Rákóczi Ferencz hadainak fővezére, gróf Bercsényi Miklós 1705-ben a város iránti jóindulatának jeléül szabad menetet biztosított a város küldötteinek. (Városi levéltár.)
