A vérteskeresztúri apátság.
482A vérteskeresztúri apátság.
A vérteskeresztúri apátság birtokai szintén a gróf Esterházy család kezébe kerültek. A törökök kiűzetése után az apátság czímét ismét adományozni kezdték. Előbb báró Adrian Placidot, majd 1712-től lovag Freyenfels Miksát nevezték ki apátnak. Gróf Sorau József János kinevezési okmánya (1719.) szerint az apátságot összes javaival kapta, de ez csupán formaság volt, mert utódának, lovag Dobrzenszky Károlynak ajánlásánál a kanczellária világosan megmondja, hogy csupán czímzetes apátságról van szó. Csak a monostor templomának romjait mentette meg Sajgó Benedek főapát tiltakozásával a széthordástól, melyeket a gróf Esterházyak a tatai templom építésére akartak felhasználni. (Sörös Pongrácz: Komárommegyei benczés apátságok. – Mohl Adolf czikke a Komárom Várm. Tört. és Rég. Egyl. 1905. évi értesítőjében.)
A XVIII. század folyamán a jezsuitákon és a ferenczrendieken kívül újabb szerezetesrendek telepednek le a vármegye területén.
A Szent Háromság rabváltó szerzeteseit Mattyasovszky László nyitrai püspök telepítette le 1712 után Komáromban. Miután a város beleegyezésével telket szereztek, azon templomot és rendházat építettek, melybe az esztergomi érsek hozzájárulásával 1715-ben beiktattattak. (Rupp i. m. I. 1. 154.)
