A felkelt nemesség.
A felkelt nemesség.
A megrettent bécsi udvar 1800 őszén ismét fegyverbe szólította a nemességet, Komárom vármegye két század gyalog és egy század lovas kiállítására köteleztetett, de a felkelt nemesség ezúttal sem vonult a harcztérre, mert a deczember 25-én Steyerben aláírt fegyverszünet az ellenségeskedésnek egy időre 497véget vetett. Mindazonáltal 1801. április havában a felkelt nemességet a Fischamend melletti táborba rendelték kiképzés végett, de onnan csakhamar hazabocsátották. (Haditört. Közl. 1888. évf., 52–53.)
A komáromi vár és a sánczok a mult század elején.
(Az Országos Képtárból.)
Az 1802. évi május 2-ára egybehívott országgyűlés eloszlása után újból kitört a háború, de bár 1805-ben a franczia hadak egész Pozsonyig hatoltak, hazánkat nem fenyegette egyelőre veszedelem, mert Ferencz király 1805. deczember 26-án megkötötte a pozsonyi békét.
A francziák elleni háború óriási áldozatokat követelt, így bármennyire is idegenkedtek Bécsben a magyar országgyűléstől, a hadviseléshez szükséges katonaság és adó megszavazása miatt annak összehívásától nem zárkózhattak el.
Az 1807. április 5-én Budára összehívott országgyűlésen, melyen már rendes, kifejlett pártélet mutatkozott, Balogh János alispán képviselte Komárom vármegyét.
De az országgyűlés az adó és a katonaság megajánlásán kívül mitsem végzett, a sérelmek orvoslását csak a jövőben helyezték kilátásba.
Az 1808. évi országgyűlés is a katonaság megajánlása végett gyűlt egybe. A megszavazott 20.000 főnyi ujonczból 250 esett Komárom vármegyére.
A francziák hadikészülődéseinek hírére a nádor a nemességet is fegyverbe szólítván, Komárom vármegye április 26-án tartott közgyűlésében a tisztikart a következőleg alakította meg.
