A győri ütközet.
A győri ütközet.
A felkelt nemesség egy része ekkor már Győrött táborozott. A hátráló János főherczeg egyesülvén a nádor vezérlete alatt álló felkelt nemességgel, Győr mellett foglalt állást és itt várta be a francziákat; de ez az egyesülés egyik seregnek sem vált előnyére, mert a vezérek között épp a döntő pillanatban egyenetlenség támadt. A főherczegek viszálykodását a francziák felhasználva, június 14-én Győr-Kismegyernél túlnyomó erővel megtámadták és szétverték a nemességet, mely Komáromig hátrált, hova János főherczeg hadából a Jellachich és Colloredo vezérlete alatt álló derékhad is visszavonult.
A győr-kismegyeri ütközet után csakhamar (június 24-én) a győri vár is a francziák kezébe került. A nádor és János főherczeg megkísérelték ugyan Győr felmentését, e végből át akartak menni Kis-Csallóközbe, de Károly főherczeg parancsára János főherczeg június 22-én Pozsonyba vonult a hídfő védelmére. Mindazonáltal június 26-án Pozsony is a francziák hatalmába került.
A győri csata után a franczia sereg csak Gönyőig üldözte a hátráló császáriakat s a felkelt nemességet, de június 16-án néhány száz lovasból és két lövegből álló különítmény Ácsnál összeütközött Frimont altábornagy előőrseivel. A francziák azonban innen is és Némáról is csakhamar visszavonultak.
Míg a harcztéren az események rohamosan követték egymást, addig Komáromban lázas sietséggel készültek a védelemre.
