Gróf Esterházy József.
Gróf Esterházy József.
A vármegye élén III. Károly uralkodása alatt gróf Esterházy József állott, a kit még József király 1709-ben nevezett ki Komárom vármegye főispánjává kuruczczá lett Antal bátyja helyébe, a ki 1722-ben Rodostóban bekövetkezett haláláig híven kitartott a fejedelem mellett.
Esterházy József eredetileg papnak készült. 1693-ban rátóti préposttá neveztetett ki, 1700-ban Bécsben a bölcselettudomány doktorává avatták. 1705-ben elhagyván a papi pályát, katona lett; 1708-ban már részt vett a kuruczok elleni hadjáratban, többek közt a trencséni csatában is, ebben az évben huszárezredessé nevezték ki. Komárom vármegye főispánjaként sokfelé volt elfoglalva. 1716–1718-ban a törökök ellen harczolt, 1721-ben tábornagygyá, 1723-ban hétszemélynökké nevezték ki, 1725-ben helytartósági tanácsos lett, de ez utóbbi tisztétől III. Károly király, mivel az 1728–1729. évi országgyűlésen legerősebben ellenezte az adónak a telekre való hárítását, megfosztotta, sőt katonai fizetését is beszüntették.
De épen ez az 1728–1729. évi országgyűlésen tanúsított magatartása szerezte meg számára a népszerűséget.
Az 1728-iki országgyűlésen, midőn a nemesség a jobbágytelkek adó alá vonása ellen tiltakozott s elkeseredetten védte ősi jogait, Esterházy Józsefet és gróf Zichy Ádámot küldték a királyhoz, s midőn a király kénytelen-kelletlen engedett, úgy ünnepelték, mint az ország szabadságának, a nemesi kiváltságnak megvédőjét. (Millenn. Tört. VIII. 47. – Kolinovics: Posthuma memoria Jos. Esterházy. 79.) Midőn Esterházy kegyvesztetté lőn, egyidőre Tatára vonult vissza, melyet csak alig néhány évvel (1727.) azelőtt szerzett meg vétel útján, de a kormány csakhamar új működési kört igyekezett neki biztosítani, mert veszedelmesnek tartotta, hogy a köznemesség előtt oly nagy népszerűségre emelkedett férfiú vármegyéjében maradjon. Ezért III. Károly király 1733-ban horvát bánná nevezte ki, mely hivatalát 1741-ig viselte.
Az 1741. évi országgyűlés tárgyalásainak előkészítésében is jelentékeny szerepe volt, és annál a nagy népszerűségnél fogva, melylyel a köznemességnél bírt, sokan őt óhajtották látni a nádori méltóságban, Esterházy azonban ritka önzetlenséggel félrevonult, s maga helyett gróf Pálffy Jánost ajánlotta a nádorságra, mely alkalommal országbíróvá neveztetett ki.
