A jezsuiták.
A jezsuiták.
A mohácsi vész után a jezsuiták telepedtek le Komáromban (1624 táján), a kik az oktatás minden fokozatán munkálkodtak. Ezt megelőzőleg azonban már a protestantizmus mindkét felekezete letarolta a kultura mezejét (1562–1606.), elannyira, hogy a mikor Althán gróf várparancsnok a jezsuitákat 70.000 rhénusi forintos fejedelmi alapítványával állandósítá, a város már teljesen a protestantizmus hatalmában volt. A vallási versengésből az iskoláknak volt a legtöbb hasznuk, mert ekkorára a protestánsok már főiskolájukat is teljesen szervezték, népiskolájuk pedig a trivium-tantárgybeosztáson (írás, olvasás, számoláson) kívül, a vallás, biblia és egyházi éneklésre is mintaszerűen volt berendezve; míg a jezsuiták csak az 1693–94. tanévben jutottak annyira, hogy a tanítást a felső fokozatokon is rendszeresen megkezdhessék.
Jött azután az elnyomatás kora, a mikor a protestánsok napról-napra hanyatlottak. 1672-ben a protestánsok krónikása már többek között ezeket írja: »Tornyainkat, harangjainkat, parochiánkat, prédikáló helyünket, oskolánkat elfoglalták. Prédikátorainkat, Veresmarty Mihály és Csúzi Jakab uraimékat, oskolamesterünket, Muraközi uramat, a deákokkal (főiskolai hallgatók) és gyermekekkel (elemi hallgatók) együtt városunkból kiküldötték.«
A jezsuitáknak különben nemcsak magyar, hanem német elemi iskolájuk is volt Komáromban (a vár melletti katonanegyedben) s oda járatta a nagyszámú német iparososztály is gyermekeit. Didaktikai tekintetben a jezsuita elemi iskolákban is megvolt a trivium rendszer, t. i. parvistae minores, parvistae majores et declinistae.
