Az intézet története.
Az intézet története.
Tata és vidéke urai s polgárai ettől fogva egyaránt szükségét érezték oly iskolának, a mely fiaik magasabb nevelését és oktatását szolgálja. Megindult 267tehát a mozgalom, melynek hatása alatt gróf Esterházy Miklós elhatározta, hogy megveti egy intézetnek az alapját és annak vezetését a kegyesrendiekre bízza. A időközben meghalt nemes gróf megkezdett művét, testvére, Ferencz gróf fejezte be, a ki átadta a tanítórendnek erre a czélra a várkastélylyal szomszédos és akkor üresen álló kamalduli rezidencziát, kiegészítve azt 3528 négyszögöl portával és egy különfekvő gyümölcsössel. A kegyesrendiek ünnepélyes beiktatása 1765 jún. 23-án történt meg.
A rezidenczia szűk és rozoga épülete azonban alkalmatlan lévén, azt ideiglenesen átalakították. Végre a díszes és állandó új társház építése is dülőre jutott, a mikor az 1766/67. tanévben Valero Jakab lett a házfőnök, a ki a rendnek az építészetben is járatos tagja volt. A mai szép és regényes fekvésű társház Valero tervei és rajzai alapján épült 1767-től 1846-ig. E hosszú építkezésnek a gyakran ismétlődő földrengés volt az oka. Különösen az 1806. szept. 22-iki és a befejezés után, az 1822 febr. 18-iki rengések viselték meg, a miért azután a nyugati szárny csak 1840-ben készült el teljesen, Faisz József házfőnök idejében; a megrongált állapotban maradt torony renoválása pedig 1885-ben történt, tehát a jelenlegi házfőnök: Pintér Elek alatt. A társháznak díszes házi képtára és 9000 kötetes házi könyvtára van.
A közoktatás szempontjából érdekes följegyeznünk az alapítólevélben kikötött tanterv főbb pontjait:
1. Előkészítő osztályban: kezdők és haladók; azok olvasást és szépírást, ezek név- és igeragozást tanultak. Továbbá a számtanból az összeadást, vallástanból pedig az Isten és a szülőkre vonatkozó fejezeteket.
2. Az első és második osztályban: latin mondattan. Phaedrus meséinek és Cicero epistoláinak fordítása, nemcsak magyarra, hanem németre is. Történetből az asszírok és perzsák. Számtanból az összeadásról átmenet a kivonásra, továbbá a szorzás és osztás. Irásból: latin, magyar és német kalligrafia és ortographia. Vallástanból: a hit, ima, ifjúkori vétkek magyarázata, Krisztus élete, valamint a Bírák és Királyok könyveiből vett tanulságok.
3. A harmadik és negyedik osztályban: a kulináris latinról átmenet a klasszikus latinságra; Cicero nagyobb levelei és Cornelius Nepos. Földrajzból: Magyarország és szomszédos országai; az ég és a föld ismertetése. Történetből a görögök és rómaiak. Számtanból a törtek és a hármasszabály. Vallásból: a tízparancsolat, a szentségek és a történettel kapcsolatos egyházi események.
4. Az ötödik és hatodik osztályban: a költészet és szónoklat; Virgilius, Ovidius és Cicero olvasása, fejtegetése. Magyarország egyetemes története. Kereskedelmi és gazdasági könyvvitel; algebra, gyakorlati mértan, építéstan. Műének. Aristoteles ethikája; dialektika, logika és metafizika. Egyháztörténet és dogmatika.
1771–73-ban még magasabb architektura-tanára is volt az intézetnek Schindler József, a ki az építéstant és a stíltant is olyan terjedelemben tanította, hogy hallgatói mint kész építőmesterek kerültek ki. A tatai gimnázium ifjúsága is adott elő latin és magyar nyelvű, vallásos és hazafias színdarabokat, még pedig nagyobbára a grófi család kastélyában, valamint a városban.
Ez a nevelési és oktatási rendszer 1777-ig változatlanul megmaradt, a mikor Mária Terézia királynő kiadta a híres »Ratio Educationis«-t, a mely azonban a lényegen keveset változtatott. II. József császár aztán az iskolák nevelési és oktatási rendszerét is megváltoztatta s az elemit teljesen elkülönítette a gimnáziumtól. Ferencz császár azonban újra visszaállította a régi rendet. Az 1848–49-iki szabadságharcz után beállott második, vagy már harmadik német világban azután az úgynevezett »Entwurf« megint felforgatott mindent és behozta az osztálytanítás helyett a szaktanítást, a mit Thun még József császáron is túltevő germanizálással tetézett. Erre azonban már a piaristák nem voltak kaphatók. Végre Eötvös miniszter az 1867–68. tanévben életbe léptette híres és maradandó tantervét.
A magyarországi kegyes-tanítórend tatai gimnáziuma 1865-ben ünnepelte százéves fennállását; a millennium nagy évéig pedig majdnem négyszáz hazafias szerzetes tanár vonult el katedráin, s igazgatóinak száma az alapítástól, (1765) és első igazgatójától (Modrovszky Volfgangtól) kezdve, a jelenig huszonnégy, a kik között a jelenlegi (Pintér Elek, 1879 óta) sorrendben az utolsó, 268de az intézet teljes felvirágoztatásában talán a legelsőnek mondható. Csak a növendékek számában volt időnként visszaesés. Igy például a megalapításkor és egészen a germanizáló, sőt a felső osztályokat is eltörlő rendeletekig, növendékei majdnem mindig négyszázon fölül voltak; a szabadságharcz és a szomszédos vármegyékben gombamódra szaporodó gimnáziumok megnyílása óta azonban az átlagos szám kétszáz. Mivel pedig a régi építkezések már ennek a létszámnak sem feleltek meg, az 1891/92-ik évben a tornaterem, a rajzterem, valamint a miniszteriumtól megkivánt összes pótló építkezések elkészültek.
