Hegységek.
Hegységek.
A Vértes délfelé hullámosan ereszkedik le s csak csekély számú oldalágat bocsát ki. Ez az oldala már Fejér vármegyére esik s lőszfödte pannoniai rétegekből álló alacsony halomvidékben folytatódik. Az északi, azaz komáromi oldalon is ilyen természetű hullámos táj terül el, melynek egyes magaslatai észak-nyugat felé húzódva, végre a Duna síkjába vesznek el. Ez a hullámos táj éles körvonalakkal végződik a Rába és Duna partjain. E magaslatok legösszefüggőbb tagját a tatai dombvidék adja, mely Naszály alatt végződik. Ennek legmagasabb pontját a Kocs határába eső Öreghegy (217 m.) jelzi.
A Vértes-hegység másik tagja a Gerecse, mely a tokodi és tatai völgyek között húzódik és összekötő kapocsként szerepel a Pilis és Vértes 2között. Gerincze észak-déli csapású. Három vonalát lehet megkülönböztetni. Az egyik a tatai völgy keleti oldalán húzódik Felsőgallához, a másik Tolna és Tarján községek közé esik, a harmadik pedig Tarján és Bajna között vonul. Legmagasabb csúcsa a Tardostól északkeletre fekvő Gerecse (633 m.), mely a középső ágból emelkedik ki, közel a vármegye határához. A hozzá tartozó Bánya-hegy (460 m.), Fehér-, Fekete- (368 m.) és Fábján-kő, már Komárom vármegye területére esnek. A nyugati, körülbelül 30 km. vonulat egyes nevezetesebb tagjai a Nagykeselyő (322 m.), Herkályos (295 m.), Peskő (404 m.), Halyagos (333 m.), Vaskapu (448 m.), a Spitz- (371 m.) és Steinberg (297 m.); továbbá az Öregkovács (508 m.), Heuberg (537 m.), Tardosi Gorba (506 m.), Borshegy (389 m.), Nagy-Somlyó (415 m.), Leshegy stb., melyek Felsőgalla, Tolna, Baj, Tardos, Almás és Neszmély között terülnek el. Felsőgalla és Szár között ez a hegylánczolat a Vértes-hegység északi nyúlványával egyesül.
A keleti vonulat magában foglalja a Szenek-hegyet (401 m.), Somberek, Pisznicze, Eménkes, stb. hegyeket, melyek közül azonban csak az első esik Komárom vármegye területére.
A Gerecse-hegység alacsony dombos vidékkel csatlakozik a Pilis-hegycsoporthoz, mely egyrészt délkelet felé nyúló hátakból és völgyületekből áll, és Bicske, Zsámbék körül, Fejér és Pest vármegyékben végződik; másrészt pedig északon, a Duna partján, Esztergom felé húzódik. E dombvidékből magánosan emelkedő mészkőszirtek a Bóczkő, Öregkő.
A Duna balpartján, Komárom és Esztergom vármegye határán húzódó magaslatok Madar és Szentpéter községeknél veszik kezdetüket. Innen húzódnak északkeletnek, majd északnak Kürt, Csúz, Jászfalun át Kolta és Csehi felé. E magaslatok kelet és nyugat felé fokozatosan ellankásodva, hatalmas kiterjedésű terraszban végződnek. A komárommegyei rész a Zsitva folyónál ér véget, az esztergommegyei a Garamnál. Mindkettő élesen elhatárolt partfalakkal.
E dombvonulat egyes tagjai a következők: A Madar–Szentpéter–Kürt közé eső rész a Kövecses-hegy (178 m.), Öreg erdő (204 m.), Leshegy (196 m.), Úrhegy (246 m.) magaslatokkal; a Kürt–Csúz közötti rész, melyet a Cziglédi völgy oszt ketté, a Szőlők fölött (288 m.), Öreg-hegy (218 m.) és Hrabina (258 m.) magaslatokkal, végűl a Csúz, Kolta, Csehi községek közötti magaslatok a Dubniki (218 m.), Vinohrad (225 m.) és Kezrik hegy (244 m.) tetőkkel.
