Abszolut uralom.
Abszolut uralom.
Az abszolut uralom alatti törvénykezés viszonyaiból röviden csak annyit jegyzünk meg, hogy a kényurasági hatalom a régi törvénykezésnek kereteit, formáit fenekestül felforgatta. Személyzet, bíráskodás, törvény, törvénykezési nyelv, forma és keret – mind osztrák földről vétetett. A császári-királyivá formált megyétől, több évi kísérletezések után, a törvényszéket is elvették, s Pozsonyba, a fölöttes kerületi hatóság székhelyére helyezték.
Az úgynevezett Bach-rendszernek bukására 1860 telén bekövetkezett, de csak néhány hónapon át tartott vármegyei önkormányzat megszüntével beköszöntött, az ország sorsát bár valamivel szelidebb s enyhébb eszközökkel, de továbbra is önkényesen intézett »ideiglenes kormányzat« a magyar törvénykezésnek régi formáit, kereteit ebben a vármegyében is visszaállította, illetőleg meghagyta s a helyzetet annyiban is javítni engedte, hogy a törvénykezés nyelve ismét a magyar lett s a bíráskodás alapjává a gyűlölt osztrák polgári törvénykönyv s peres eljárás helyébe az úgynevezett »országbirói értekezlet« megállapodásának rendszabályai tétettek.
