A város leirása.
A város leirása.
Midőn az idegen Losoncz vagy Aszód felől vasúton érkezik Balassagyarmatra, már jóval előbb feltűnik a hosszan elnyúló város, mely az Ipoly folyóra dőlve, szinte egy hosszú utczából látszik lenni. Már messziről kimagaslanak a nagyszámú emeletes házak, melyek fölé négy karcsú torony emelkedik. Mikor a vonat berobog a pályaudvarra, mozgalmas élet tárul szemünk elé, mert többnyire két, ha nem három vonat találkozik itt egyszerre. Ugyanis Balassagyarmatról három irányban közlekedik a vasút; a Hont vármegye székhelye: Ipolyság felé haladó vonal az államvasúté, a Losoncz és Aszód felé vivő pedig a nógrádmegyei helyiérdekű vasuttársaságé, de ezeket is az államvasút tartja üzemben. Az előbbi vasút 1892-ben nyílt meg, a helyi érdekű vonalakat pedig 1896 augusztus 13-án adták át a közforgalomnak.
A pályaudvarról kilépve, kisebb térre jutunk, honnan kétszer tompaszögben megtörő utcza: a Scitovszky-út vezet a városba. Az úttest gránitkoczkákkal való kikövezése most van folyamatban, kétoldalt pedig a széles gyalogjáró aszfalttal van burkolva és fasorral szegélyezve. Ez úton csinos, villaszerű épületek állanak és baloldalon van az Otthontelep, mely 1898-ban alakult és közepén a parkirozott Madách-tér. Az Andrássy-utcza elején jobbról áll a reformátusok kis méretű temploma, mely 1904-ben román stílusban épült. Az Otthontelepen egymás közelében található a kerületi borászati felügyelőség, a kerületi gazdasági felügyelőség és a kir. tanfelügyelőség. A templom mögött terül el az Andrássy-utczáról és a Scitovszky-útról a polg. leányiskola mellett megközelíthető Erzsébet-liget, melyet a szerencsétlen véget ért Erzsébet királyné emlékére szintén 1898-ban mintegy 18 magyar holdon telepítettek. E sétatér közepén fog majd állani az új múzeum, melynek építését még ez évben megkezdik. A liget egyik sarkában a magaslaton fenyőfák között fehér márványoszlop áll, a következő felirattal: »Az 1648. évi balassagyarmati hősnők és az 1848/49. évi szabadsághősök emlékére emelte a hálás utókor 1908. évben.« Van itt ezenkívül két tenniszpálya is. A Scitovszky-út baloldalán van még az állami polgári leányiskola és egyben községi kisdedóvó 1903-ban emelt díszes, emeletes épülete, előtte vasrácscsal és kerttel. Azelőtt e helyen állt a nyári szinkör.
A hol a Scitovszky-út másodszor megtörik, ott jobbra ágazik ki a Deák Ferencz-utcza, melynek sarkára még ez évben a pénzügy igazgatóság kétemeletes palotája épül. Az utcza végén elül parkozott és vasrácscsal ellátott tágas udvar közepén az áll. főgimnázium emeletes épülete áll. Ez előbb polgári fiúiskola volt, és 1878-ban épült, de 1903-ban átalakították és a polg. iskola fokozatos megszüntetésével a főgimnázium nyert benne elhelyezést. Ha a sarkon jobbra befordulunk, a Szügyi-utczába jutunk, mely a vasuti utczával majdnem párhuzamos. Itt találjuk a jobb oldalon a m. kir. postahivatalt, mely a XVIII. század elején már fennállott, de helyét többször változtatta és az új postapalota a mai városháza helyére kerül; majd a Szügyi- és Laktanya-utcza sarkán a csendőrszárny parancsnokságot. Ezen túl, közel a vasúti pályához, az emeletes honvédkaszárnyához érünk, mely 1884-ben épült és előtte szintén kert van. A laktanyával szemben levő városi telekre szintén kaszárnyát terveznek. A város küldöttsége már több ízben felkereste az illetékes minisztereket, hogy a katonai létszám szaporítása esetén újabb csapatokat helyezzenek Balassagyarmatra és a küldöttség a miniszterektől biztató ígéretet nyert. Ha a két fűtőház mellett a vasúti pályán áthaladunk, ott találjuk jobbra Sebastiani és Fejér parkettgyárát, mely 125 lóerős gőzgéppel és 70 munkással dolgozik. Mellette most épül a Hoffmann-féle czirokseprő és gyökérkefegyár. Ugyancsak itt terül el a szügyi-út és a Schmiedl-féle szántóföldek között a vasutas telep, mely 1907-ben kezdett épülni. A pályaudvar mellett a vele párhuzamos utczát Baross Gábor-utczának nevezték el, az ezzel egyirányú másik utczának pedig Klapka-utcza a neve.
707Visszatérve ismét a Scitovszky-útra, ott találjuk az új Rák-szállót, mely modern külsejével és belső berendezésével a fokozottabb igényeknek is mindenben megfelel. Mellette a sarkon van a Kaszinó kertje, kisebb nyári helyiséggel. S a hol az út a Megyeház-térbe torkollik, mely nem más, mint a régen Fő-, ma Rákóczi fejedelem-út kiszélesedése, szemben áll velünk Nógrád vármegye impozáns székháza, melynek homlokzatán a vármegye kőbe faragott czímere alatt arany betűkkel ékeskedik e jelmondat: »Nógrád a közügyért«. Mint már fentebb említettük, e székház 1832–1835-ig az egykori kaszárnya helyére épült. A főépület nagy részét a hatalmas közgyűlési terem foglalja el, hét nagy ablakkal a Megyeház-térre és a két végén karzattal. Itt és a szomszéd kisebb teremben látható az uralkodóház tagjai közűl Mária Terézia, Ferencz, Mária Terézia férje, II. József, I. Ferencz, V. Ferdinánd, I. Ferencz József, Erzsébet királyné és József főherczeg; a főispánok közűl 1621-től gróf Forgách Zsigmond, gróf Forgách I. Adám, gróf Forgách II. Adám, gróf Forgách János, gróf Grassalkovich Antal, gróf Batthyány József, gróf Brunswik Antal, gróf Keglevich Gábor, gróf Forgách József, gróf Gyürky Abrahám; a vármegye és ország jeles fiai közűl gróf Buttler János, gróf Széchenyi István, Deák Ferencz, gróf Teleki László, Madách Imre, Haynald Lajos, id. gróf Andrássy Gyula stb. életnagyságú arczképe és a millennium alkalmából Nógrád vármegyétől Papp Henriknél megrendelt Nógrád várának bevétele cz. festmény.
A közgyűlési terem alatti részt a tágas kapubejárat foglalja el, melynek boltozatát 24 oszlop tartja. Az épület két végén derékszög alatt befelé szintén emeletes két épületszárny következik, körül folyosóval és az összes vármegyei közigazgatási hivatalokon kívül ezekben nyer elhelyezést a főispán és alispán lakása és a balszárnyban a hir. törvényszék. A kapubejárattal szemben a második udvar közepén emelkedik a hatemeletes, kerek, de négy oldalán szögletesen kiugró épületrészekkel ellátott fogház, mely a vármegyeházánál későbben, a vármegye rendelésére és költségére, az 1840-es években épült. A fogházban 168 magánzárka van, melyek ajtói a folyósóra nyílnak. Az épület legbelső részében van az imaház és a két munkaterem. A vármegyeház udvarán pázsittáblák és virágágyak láthatók és a főépület utczai részét is cserjékkel, díszbokrokkal és fenyőkkel beültetett keskeny kertszalag szegélyezi. Balra, a vármegyeház tőszomszédságában és egyuttal a Bercsényi-utcza sarkán régi földszintes épület áll, az ú. n. kismegyeháza, melyben a pénzügyi számvevőség, a főszolgabírói és államépítészeti hivatal és a kir. járásbíróság nyert elhelyezést. Az épület rövid időn belül lebontásra kerül és a telken sétateret alakítanak, melynek közepén Madách Imre szobrát fogják fölállítani, melyre a vármegye már több mint 30.000 koronát gyűjtött.
A Bercsényi-utcza és Rákóczi fejedelem-út másik sarkán egy régi, rozzant kúriát találunk, a Gabonyi-féle házat, melynek vakolata nagy darabokban mállik le és sárga színét rég lemosta az eső. Ez épületben, mely valaha szebb napokat láthatott, van ideiglenesen elhelyezve a Nógrádmegyei Múzeum-Társulat gyűjteménye. A társulat Nagy Iván kezdeményezésére 1891 márcz. 15-én alakult meg 28 tag jelenlétében, Scitovszky János akkori alispán elnöklése alatt. A megalakuláskor 27 alapító, 4 örökös, 89 rendes és 14 pártoló tagja volt a társulatnak, melynek gyűjteményeit a nemzeti iskola egyik termében helyezték el, hol 1894 július 1-ig maradt. A társulat első elnöke gróf Degenfeld Lajos, másodelnöke Scitovszky János volt. 1892-ben megvették a Gabonyi-féle házat, 16.800 K áron, de a lakásokat egyelőre bérbe adták. 1893-ban Szontagh Pál nagyértékű könyvtárát a Múzeumnak ajándékozta. 1894-ben a Múzeum saját házába költözött, 1895-ben pedig a Ghiczy-féle könyvtárt kapta meg, mely 1401 műből állott 3536 kötetben. A vármegye a millenáris alapból 20.000 K-át szavazott meg, ajándékképen. 1898-ban Nagy Iván elhalálozván, a Múzeum Társulat 1904-ig tartó tespedésbe merűlt, a melyből Jaskovics Ferencz gimn. igazgató ragadta ki. Ez évben Nagy Iván özvegye elhunyt férje nagyértékű könyvtárát a Múzeumnak ajándékozta, a mely azt az 1904. és 1905. években Balassagyarmatra szállította és az utóbbi évben a takarékpénztár épületében helyezte el. Ekkor belépett a Társulat a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségének kebelébe és 800 K államsegélyt kapott. 1906-ban befejezték a Nagy Iván-féle könyvtár rendezését, melyben volt 286 kézírat, közötte 32 kodex, 86 régi magyar nyomtatvány 1711-ig, 349 idegen nyelven nyomtatott mű 1711-ig és kb. 6500 újabb mű 8495 kötetben. 1907-ben eladta a Társulat az özv. Nagy Ivánnétól megszerzett horpácsi ingatlanokat 70860.075 K-ért és a Múzeum eddigi telkét elcserélte a vármegyével a Madách-utcza 1. sz. a levő telekért, a melyre a vármegye még 8000 K-át ráfizetett. Később ezt eladták a városnak, a melytől 1908-ban a Múzeum építésére az Erzsébet-sétatéren kaptak újabb telket. A Múzeum gyűjteményeinek állománya a következő: a Nagy Iván-féle könyvtárban van 6509 mű 9246 kötetben, a Szontagh, Ghiczy és Kacskovics könyvtárakban kb. 6000 kötet és a régiségtárban 4831 db. A Társulat elnöke gróf Mailáth Géza, alelnöke Baintner Ottó, igazgató alelnök Jaskovics Ferencz, titkár Farkas Pál. Van öt szakosztálya, ú. m. könyv- és levéltári-, régiségtári, néprajzi, szépművészeti- és természetrajzi-osztály. Az összes vagyon 91.111 K 55 f. Az új Múzeum a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Felügyelőségének támogatásával az Erzsébet-ligetben fog felépülni, 260.000 K költséggel, melyből a Társulat 90.000 az állam pedig 70.000 K-át fedez.
A Múzeum mai helyén az igazságügyi palota építését kezdik meg, hogy még ez évben tető alá hozhassák. A Bercsényi-utczában a Múzeum telkével szomszédos az áll. elemi iskola, melyet 1873-ban szerveztek a részére átalakított emeletes épületben. Ha a Rákóczi fejedelem-úton nyugatnak haladunk, a Nádor-utcza sarkán találjuk a városi villamos-telepet, a hol valaha a régi megyei kórház volt. A villamos-telep, mely 1907-ben kezdte meg működését, a város tulajdona, de a Hazai Villamossági r.-t. bérli. A telepen, mely 360.000 K-ba került, van hét 180–180 lóerős gőzgép, két drb egyenként 107 ? m. tűzfelületű gőzkazán és egy 36 kilowattos akkumulátor-battéria. Az alkalmazottak száma., egy tisztviselőn kívül kilenez. Közvilágításra szolgál 259 ízzókörte és 10 ívlámpa. A magánlángok száma 16 gyertyásokra átszámítva 4800. A villamosteleppel szemközt levő oldalon, az az egykori vásártér helyén van az 1910-ben megnyitott tisztviselőtelep, közepén a Széchenyi-utczával, melynek két oldalán az új és csinos házak egész sora épen most épül. A város alatt, a kóvári-út baloldalán van Rózsa és Schönfeld gőzmalma, mely már 35 év óta áll fenn és 35 HP géppel dolgozik. Ugyancsak ez út mellett, de jóval kijebb jobbra van a régi vágóhíd, a melylyel szemben az út baloldalán a város a modern követelményeknek megfelelő új vágóhídat építtet, 320.000 K költséggel. A leendő vágóhíd mellett volt a Nógrádmegyei Gazdasági Egyesületnek 16 m. holdnyi telke, melyet 6000 K-ért eladott a vármegyének. E telken Nagy Mihály alispán kezdeményezésére még az 1911. év folyamán 65 gazdasági munkásházat építtet a vármegye államsegélylyel.
Térjünk vissza újból Balassagyarmat főutczájára: a Rákóczi fejedelem-útra, melynek átlagos iránya kelet-nyugati, de hajlásában kevés eltéréssel az Ipoly szeszélyes folyását követi, a melylyel majdnem párhuzamos és a balról merőlegesen kiágazó utczák mind az Ipoly-partra vezetnek. E főutcza nem más, mint a budapest-kassai-út 709átkelési szakasza, mely két km. hosszúságban szeli a várost és az úttest koczkakővel, a széles gyalogjáró pedig majdnem egész hosszúságában aszfalttal van burkolva. A vármegyeház mellett balra ágazik ki a Madách-utcza, melynek másik sarkán a Magyar Király-szálló áll, de ezt legközelebb szintén lebontják és ide építik az új városházát, olyan impozáns arányokban, hogy a rendezett tanácsú várossá való átalakulás idején is megfelelhessen az igényeknek. Mögötte a Kaszinó-utcza saroktelkén deszkatorony látszik; ott fúrják az artézi kutat, melynek fúrását 1910 novemberében kezdték meg és ez idő szerint (1911 április ) már 390 m. mélységnél tartanak, de felszökő jó ivóvizet még mindig nem találtak, tehát a fúrást tovább folytatják. A város a jó ivóvizet szolgáltató artézi-kútra 40.000 K-át irányzott elő. A Madách-utcza baloldalán, a vármegyeháza épületén túl van a m. kir. erdőhivatal és az erdőgondnokság. Az Ipolyra futó Madách-utcza végén a folyón fahíd vezet át, a mely azonban csak személyközlekedésre szolgál.
Az épülő új törvénykezési palota. (Tervezte Hübner Jenő.)
Részlet az új közvágóhíd tervéből. (Tervezte Szeghő Lajos.).
A Rákóczi fejedelem-út jobb oldalán, szemben a Madách-utczával van a róm. kath. elemi leányiskola emeletes épülete, melyben jelenleg a Paulai szent Vinczéről nevezett apáczák tanítanak. Néhány házzal odébb volt az 1836-ban épült Nemzeti Iskola, azaz a róm. kat. 4 oszt. elemi iskola hosszú földszintes épülete, a melyet éppen most bont a csákány, hogy helyet adjon egy modern, emeletes szállónak. A bal oldalon, a Templom-utcza saroktelkén áll az 1868-ban alakúlt Balassagyarmati Takarékpénztár régi emeletes épülete, melyben azonkivül a pénzügyigazgatóság, adóhivatal és kataszteri hivatal is elhelyezést nyer; de már nem sokáig, mert – mint láttuk – az új pénzügyi palota a Scitovszky-út és Deák Ferencz-utcza sarkán fog felépülni. A Templom-utcza másik sarkán áll a róm. kath. templom, melyet 1746-ban gróf Balassa Pál építtetett és 1759-ben szentelte fel báró Révay Antal püspök. A templomnak eleinte a Balassa család, majd a Balassa és a gróf Zichy család, később a gróf Zichy- és a gróf Forgách-család, jelenleg pedig a gróf Zichy-féle seniorális uradalom a kegyura. A templom belsejében öt oltár van. A főoltár régi képe helyére gróf Zichy István 1829-ben festtette a Szentháromságot ábrázoló képet. Egyik jobboldali oltár felett üvegkoporsóban Feliczián vértanú teste nyugszik. Midőn Szent Feliczián holttestét a XVIII. században megtalálták, XIII. Kelemen pápa báró Balassa Pálnak, a templom alapítójának kérelmére a balassagyarmati templomnak ajándékozta azt. A tetem ünnepies átvitele a templomba 1759 augusztus 20-án történt, a mikor Révay Antal máltai püspök vezette a fényes körmenetet, melyben 50 világi pap, 23 szerzetes és több ezer hívő vett részt. E rendkívüli ünnepel kapcsolatban a bérmálás szentségét is kiosztották, melyben – a plebánia Évkönyvei szerint – 3785 hívő részesült. Ennek 100 éves fordulóját 1859 augusztus 71020-án, a 150 évest pedig 1909 augusztus 20-án fényes ünnepséggel űlték meg. Az egyház szent edényei közűl figyelmet érdemel egy aranyozott ezüst kehely a következő körirattal: »Magnifica. D. Maria Perény. cum. Filio. suo. Paulo. Balassa. fieri. curavit. pro. Ecclesia. Bgyarmatiensi. anno 1717. die. 31. Martii.« Egy másik kehely és szentségtartó vert ezüstből, aranyozva: »C. Paulus Balassa Eccl. Bgyarmath dedit 1757«, egy harmadik aranyozott ezüst kehely »Sumptibus Ecclesie Bgyarmatiens fieri curatus 1761« felírással és egy áldozati kehely az 1780-es évekből. A miseruhák között van egy casula és egy pluviale az 1770-es évekből. A műemlékek közé sorozható még a sekrestye szekrénye és egy faragott pad, mely jelenleg trónszéknek használatos. A templomot belsőleg, Jeszenszky Kálmán plébános buzgólkodására, 1909-ben restaurálta nagy művészi érzékkel Reiszmann J. budapesti akadémiai festő. Pompás a templom új orgonája is. A templom mögött a Templom-utczában van az emeletes róm. kath. elemi fiúiskola, mely 1909-ben épült fel és az iskola az év őszén költözött bele a Nemzeti Iskolából. A Rákóczi-út felöl a templom mellett van a régi plebánia-épület, melynek helyére nemsokára szintén új épület kerül; a tervek elkészítésére már fel is hívták a Múzeum építőjét.
Balassagyarmat. – A polgári leányiskola.
Balassagyarmat. – A m. kir. állami főgimnázium.
Balassagyarmat. – A Takarék- és Hitelintézet.
Balassagyarmat. – A fogház.
Balassagyarmat. – A takarékpénztár és adóhivatal.
Balassagyarmat. – A honvédkaszárnya.
A plebánia szomszédságában van a városháza emeletes épülete, mely a múlt század elején pusztított tűzvész után 1843-ban épült a réginek a helyére, a mely szintén leégett. A földszint utczai része bérbe van adva, a többit és az emeleti helyiségeket a községi közigazgatási hivatalok és a rendőrség foglalják el. Az emeleten van a közgyűlési terem is, melynek falán látjuk gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferencz, Scitovszky János alispán (a Jószív-utcza építéséért), gróf Zichy Ferencz senior (iskolai és óvódai alapítványaiért) és Balás Ferencz jelenlegi főbíró arczképét, melyet a község a főbíró érdemeinek elismeréséül festtetett meg. Ugyanis az ő nevéhez fűződik és az ő működési idejébe esik Balassagyarmat legújabbi rohamos fejlődése. Alatta a községi közvagyon 200.000 koronát meghaladó összegre emelkedett. A város belterületét az Otthon-telep, Tisztviselő- és Vasutas-telepek szervezésével jelentékenyen kiterjesztette, ezenkívül az újabb építkezésekkel az utczák rendezését megindította és helyes mederbe terelte. Kezdeményezésére állították fel a főgimnáziumot és építették a polgári leányiskolát és kisdedóvót. Megszerezte a helypénzszedési jogot és az új vásárteret és az ő érdeme az aszfalt-burkolat és a villamosvilágítás behozatala. S tette mindezt a polgárság különös megterhelése nélkül, mert ö alatta a város pótadója tetemes százalékkal csökkent. Kiváló érdemeinek jutalmául főbíróságának tíz éves jubileumát Balassagyarmat közönsége 1906-ban fényes ünnepség keretében ülte meg, melyen résztvett a lakosság minden rétege a hivatalos körökkel egyetemben és akkor festtették meg az arczképét is. Az új városháza a vármegyeház mellett fog emelkedni, a réginek a helyén pedig a postapalota épűl fel.
A városházával szemben van a Balassagyarmati Népbank, emeletén a Kereskedők Egyesületének és az Omke fiókjának helyiségeivel. A városháza mellett Balassagyarmatnak ez idő szerint egyetlen kétemeletes épülete emelkedik, utána pedig a Zichy-utcza sarkán a Balassagyarmati Takarék- és Hitelintézet következik melynek emeletén a Nógrádvármegyei Kaszinó található. A Zichy-utcza másik sarkán a régi Zichy-szálló volt, de ebből már csak a földszintes saroképület van meg, mert a telek többi részén két újabb házat építettek. A Rákóczi-útból jobbra kiágazó Kossuth Lajos-utcza sarkán az emeletes Balassa-szállót találjuk, mely a balassagyarmati uradalom másik birtokosától vette nevét. Ez utcza végén van az ág. hitv. ev. templom; 1787-ben épűlt és eredetileg magas kőfallal volt körülvéve, mely egy es részeiben még ma is fennáll. A templom tornyát a nagy tűzvész után, a mikor az is megrongálódott, 1808-ban fedelezték. A templomtól jobbra van a parochia, jelenleg a dunáninneni püspöknek, Baltik Frigyes dr.-nak a székhelye is, a Patvarczi és Szügyi-utcza sarkán, mögötte pedig az ág. hitv. ev. elemi iskola, mely részben a Patvarczi- és részben a Tó-utczára néz. Az egy kori grammatikális iskola most tanítói lakásul szolgál, a növendékek részére pedig 1898-ban tágas iskolahelyiséget építettek két tanteremmel, melyek egyikében a fiúkat, másikában a leányokat oktatják. A templom bal oldalán haladó Tó-utczában az iskola után a tűzoltói szertár következik. A templom és parochia között kifelé vezető Patvarczi-utcza végén az út két oldalán terülnek el a temetők, felékezetek szerint elválasztva; balról a kis gör. keleti és róm. katholikus, jobbról szintén a katholikus és protestáns és kissé távólabb az izr. temető. A temetők 713mellett, közel a vasúthoz van a községi járványkórház. 12 ágygyal és egy fertőtlenítő-géppel.
A Rákóczi fejedelem-útból ezután balra a Szerb-utcza ágazik ki, melynek elején jobbról az új gör. kel. templom áll, melyet 1910-ben építettek, tetszetős kivitelben, a réginek a helyén, melyet 1898-ban lebontottak. Mellette van a csinos lelkészlak. Noha a hívek száma elenyészően csekély, azért az egyház vagyona a fölgyülemlett alapítványokból igen nagy; jövedelmét a szentendrei gör. kel. püspök egyik szentendrei lelkészének adományozza, a ki nagy ünnepek alkalmával meglátogatja az egyházat. A Rákóczi-útból jobbra a Thököly-utcza ágazik ki, melynek jobb oldalán elül van a községi kisdedóvó, a régebbi, mely még 1861-ben nyílt meg. Balról nagy telek közepén a hatalmas méretű izraelita templomot találjuk, az utcza felől vasrácscsal és jobb oldalán a rabbi-lakás és hitközségi iroda új épületével. A zsinagógát a múlt század 40-es éveiben kezdték építeni, a réginek a helyén, de tető alá nem kerülhetett, mert hibás arányai miatt az egész építkezést lebontották és teljesen újraépítve, 1868-ban fejezték be a mai templomot. Mögötte, de már a Thököly-utczával párhuzamos Hunyadi-utczában van az izr. elemi iskola.
A Rákóczi-útból balra az Ipoly felé halad az Ipoly-utcza, mely utcza és a Zichy-utcza között terül el a Rákóczi-úttal párhuzamosan vonuló Óváros-tér, két oldalán aszfalttal burkolva, a mely azonban inkább csak széles utcza., mint tér. Itt állnak a város legrégibb épületei; ugyanis a XVIII. században a Templom- és Ipoly-utcza között terült el az egykori Balassagyarmat, melynek éjszaki határa az Ipoly, déli pedig az ág. h. ev. templom volt. Az Óváros-térrel párhuzamos a Bástya-utcza, melyben az Ipolyra dőlve találjuk a Szamkó-féle fürdőt. Ennek kertjében van a nyári színkör és az egykori gyarmati várfal utólsó maradvány a, melynek nagy és szabálytalan köveire az egyik épületet ráépítették.
A Rákóczi-útól balra kiágazó Nagyhíd-utcza szintén az Ipoly felé halad. Ez utczában, melynek nevét legközelebb Mikszáth-utczára változtatják, Képes János gőzmalmát leljük, hol az utcza nagyobb kanyarulattal az Ipolyon átvezető, tekintélyes méretű vashídba torkollik. A folyón túl éjszakra a hosszan elnyúló Mártonhegyet látjuk, melynek oldalában van az ú. n. Márton-lyuk. A helybeli néphagyomány szerint ez a nyílás lett volna a végpontja a Kékkőt Balassagyarmattal összekötő alagútnak, melyen át a katonaság az egyik várból a másikba járt át. Ugyancsak a Márton-hegy oldalában van a Gazdasági Egyesület szőlőtelepe, mely a város polgárainak kiránduló helye és ez évben adták bérbe egy műkertésznek és egy helybeli vendéglősnek 12 esztendőre. 900 K évi bérért. A hegy alatt van nem messzire egymástól három gőztéglagyár, körkemenczével; Fehér Lipóté, Jónás Emilé és Hoffmann Vilmosé, a ki a Kárlik örökösökét bérli). Ezeken kívül van még három téglaégető is, mely a gróf Zicy-uradalom, Elfer Mór és Leichtner Samu tulajdona. Az Ipoly mellett volt a régi Malom-utcza is, melyet azonban a folyó 1887. évi áradása teljesen elsöpört. Ekkor telepítették a károsultak részére a Jószív-utczát, melyet a nagyközönség és Scitovszky János jószívű adakozásából építettek fel.
A Rákóczi-útból jobbra egymásután ágazik ki a Nagy- és Kistábor-utcza melynek helyén a múlt század elején még puszta terület volt és a hagyomány szerint a franczia háborúk idején ott táboroztak a vasasnémetek. Még kijebb ismét egy új városrészt találunk, az Arany János és Szontagh Pál-utczákat, melyek építését 1904-ben kezdték meg. A város végén, a budapest–kassai állami útnak Őrhalomra vezető szakaszától balra van az új vásártér, mely azelőtt a város nyugati végén volt. Az állami út másik oldalán a Nógrádvármegyei Mária Valéria közkórház emeletes pavillonjai emelkednek. Ennek előtte, mint már említettük, a Kóvári-út felé, a mai villamostelep helyén, csupán egy kisebb községi kórház illetőleg szegényház volt, de a vármegye – Scitovszky János alispán búzgólkodására – már az 1880-as és 90-es években nagyobb szabású közkórház építését vette tervbe. A törvényhatóság 1890-ben megkereste Mária Valéria főherczegnőt, a kinek akkor volt az esküvője, hogy a felállítandó kórházat róla nevezhesse el, a mely kérelem teljesült is. Azonban a kórház csak 1896–97-ben épült fel, a vármegye közönségének alapítványából és társadalmának csaknem páratlanul álló aldozatkészségéből, egyelőre 80 ágyra berendezve. 1903-ban épült az elmebetegosztály, 1908-ban pedig bővítették a belgyógyászati osztályt és új műtőtermet is építettek. Ez idő szerint a kórház l0 714épületből áll s van belgyógyászati, sebészeti, fertőző és elmebeteg osztálya, 400 ágyra berendezve, de a beteglétszám rendesen nagyobb, így jelenleg is 505. Ezenkívűl a kórház csendesebb elmebetegeket családi ápolásra is ad ki, a kiket ruház, gyógykezel és ellátásukért fizet. Ilyen van jelenleg 153, a kik közűl 119 Balassagyarmaton van elhelyezve. A betegek gyógykezelését hat orvos végzi. Igazgató-főorvos: Bogdán Aladár dr. A kórházat, melynek gőzfűtése és saját vízvezetéke van, legközelebb tüdőbeteg pavillonnal fogják kibővíteni, melynek építését a Nógrád vármegye közönségének ő felsége 80. születési évfordulója alkalmával tett 10000 koronás alapítványából, a Nógrádvármegyei Tüdővész ellen védekező Egyesület anyagi támogatásával és államsegély igénybevételével, ugyancsak a vármegye fogja felépíttetni. Az új pavillon 50 ágyra lesz berendezve, 25 férfi és 25 nő részére.
*
