Abonyi Lajos.
Abonyi Lajos.
Abonyi Lajos (családi nevén Zsarolyáni Márton Ferencz) szépirodalmi író, a Kisfaludy- és Petőfi-társaságok tagja, szül. 1833 január 9-én, Kisterenyén. Tanulmányait a kecskeméti ref. kollégiumban s a pesti ev. liczeumban végezte, a jogot a pesti egyetemen hallgatta. A szabadságharczban mozgó nemzetőrként vett részt, majd egy lengyel menekülttől a franczia és angol nyelvet sajátította el. Tanulmányait elvégezvén, 1853-ban hazament és otthon gazdálkodott, de a mellett állandóan a szépirodalommal is foglalkozott. 1861-ben Pest megye al- és tb. főjegyzőnek, majd 1867-ben járási gyámfelügyelőnek választotta meg, mely hivatalát 1872-ig viselte. Később nagyabonyi birtokára vonult vissza, hol meghalt 1898 április 28-án. Abonyi alig húsz éves korában lépett az írói pályára. Az irodalomba Nagy Ignácz, a Hölgyfutár szerkesztője vezette be és igazi magyar zamatú népies elbeszéléseivel csakhamar egyik legtekintélyesebb és legkedveltebb írója lett a hatvanas éveknek. A Hölgyfutárnak 1851–62-ig rendes munkatársa volt és azóta az összes szépirodalmi lapok közölték elbeszéléseit, melyeknek száma körülbelül százra tehető. Műveinek tárgyát többnyire az alföldi nép életéből veszi, melynek az ő korában egyik legkitünőbb rajzolója volt. Bár regényeinek szerkezete többnyire kuszált, homályos, de annál sikerültebbek novellái, melyeket a falusi élet egy-egy alakjának élénk jellemzése, írójuknak egészséges, derült életfelfogása, szelid humora és eredeti népies előadása, hosszú ideig a közönség kedvelt olvasmányaivá tettek.
Művei számos önálló kötetben jelentek meg. Regényei: Éjszak csillaga, 3 kötet, Pest, 1855. – Az egyetem pallosa, 3 kötet. Pest, 1859. – A mi nótáink, 4 kötet. Pest, 1864. (Egyik legjobb regénye.) – Kenyér és becsület, 3 kötet. Pest, 1865. – Magduska öröksége, 2 kötet. Budapest, 1887. – Az utolsó kuruczvilág, 3 kötet. Budapest, 1887. – A pénzes molnár románcza. Budapest, 1889. – Beszélygyűjteményei közül a legnevezetesebbek: A fonó krónikája, 3 kötet. Kecskemét, 1872. – Itt a szép Alföldön. Budapest, 1878. – Az özvegy tehénkéje. Budapest, 1882. – Népszinművei: A betyár kendője. Budapest, 1872. Először színre került 1873. – Panna asszony leánya. Budapest, 1875. – Magduska öröksége. Budapest, 1888. Előadták a Népszinházban. – A siroki románcz. Előadták a Népszinházban. 1892. – A leányasszony. A férfi sorsa az asszony. Előadták a Népszinházban az elsőt 1893-ban, az utóbbit 1897-ben. – Összegyűjtött művei 1906-ban jelentek meg 20 kötetben.
