Egyház és kultúra.
Egyház és kultúra.
Sajnos, nem tudjuk megrajzolni annak a kulturális munkának a teljes képét, összefüggő menetét, melylyel e vármegye a nemzeti műveltség fejlesztéséhez a maga erejével hozzájárult, mert különösen a régi időkre, hiányoznak a kellő, megbízható adatok. Nógrád vármegye mindig hűen osztozott az anyaország sorsában. A törökök és tatárok dúlásai, a husziták pusztításai, a belháborúk, a kurucz-labancz-harczok nagyobbára megsemmisítették a régi kulturális emlékeket, úgy hogy a XVI. század közepéig alig találunk némi adatot e vármegye irodalmi és tudományos állapotára vonatkozólag. Annyi bizonyos, hogy a kereszténység korán megszilárdult a megyében. Terecskén, Garábon már a tizenharmadik században volt apátság és ezekben, valamint a vármegye kolostoraiban bizonyára szorgalmasan rótták a jámbor barátok pergamenpapirosra a rideg gót betűket, hogy a biblia egyes részeit lefordítsák, vagy a szentek életét feljegyezzék stb.
A protestáns vallás is gyorsan terjedt Nógrádban, mert a husziták, kik e megyében hosszabb ideig tartózkodtak, már előre elkészítették a talajt, melyen Luther és Kálvin tanai könnyen megfoganhattak és terjedhettek. Nógrád vármegye leghatalmasabb családai felveszik az új hitet, közöttük a Balassiak is, a kiknek családja adja irodalmunknak az első igazi magyar költőt: Balassi Bálintot (1551–1594), a kiváló lirikust, a magyar műdal megteremtőjét, a kinek Csokonaiig nem akadt párja irodalmunkban. Költészetével új irányt adott líránknak és egyéniségének, eredetiségének varázsával a követőknek egész sorát teremtette meg, a kik egy századon át őt vallották mesteröknek és az ő nyomdokain haladtak. Istenes- és virágénekeit még ma is, – 300 év után, – gyönyörűséggel olvashatjuk. Ugyancsak e család egy tagjának, az erőszakosságáról híres, féktelen főúrnak, báró Balassi Menyhártnak viselt dolgai szolgáltattak anyagot a magyar irodalom első világi dramatizált szatirájához is, mely Balassi Mennihárt arultatasarul stb. czím alatt jelent meg 1569-ben és mely kor- és jellemfestés tekintetében a maga idejének legjobb e nemű alkotása.
De nemcsak a protestáns, hanem az erre következő antireformáczió korának kulturális mozgalmaiban is vezető szerepet játszanak Nógrád vármegye férfiai. A protestáns vallás minden téren való gyors hódítása tettre ébreszti a XVI. század 254vége felé a katholikus főpapságot, hogy megmentsék a régi egyházat a közelgő pusztulástól. Megkezdődik a szervezés nagy munkája, melyben a vezérlő szerepet Forgách Ferencz esztergomi érsek viszi, a ki a kath. vallásnak minden reformját ellenezve, betelepíti hazánkba a jezsuitákat és ezeknek segítségével megindítja az ellenreformáczió hatalmas mozgalmát. Ő bízza meg az akkor még fiatal Pázmány Pétert a katholiczizmust megtámadó Magyari Istvánnak munkájára való »Felelet« megírásával és az ő költségén is jelenik meg e fontos, polemikus mű, Pázmánynak első magyar könyve. Az ő nyomdokain jár a szécsényi származású Kisdy Benedek (1598–1660) egri püspök, az ellenreformácziónak Pázmány mellett egyik leghatalmasabb alakja, a kassai papnevelő intézet alapítója, az első katholikus énekeskönyv, a »Cantus catholicia« kiadója.
Ugyancsak nagy része volt a katholiczizmusnak hazánkban való visszaállításában Nógrád vármegye egy harmadik nagy fiának, a szintén szécsényi születésű gróf Széchenyi György esztergomi érseknek (1592–1695), a győri, budai, kőszegi, esztergomi, egri, pécsi jezsuita kollégiumok, a budai papnövelde, a győri, budai, lőcsei és trencséni nemes fiúnöveldék és számos kolostor, stb. alapítójának, a kit egy korabeli bibornok, a katholiczizmus megszilárdítása érdekében tett bőkezű adományaiért, »a bőkezűség és adakozás csodájának« nevezett.
De nemcsak a vallási harczok és az egyházi tudomány, hanem az egyházi költészet terén is maradandó nyomokat hagytak e korban e vármegye férfiai. Az alsósztregovai születésű Rimay János (1573–1631), Bocskay és Bethlen erdélyi fejedelmeknek ügyes diplomatája, korának legkiválóbb egyházi költője volt. »Istenes énekeit« másfélszázadon át énekelték a jámbor hívők, sőt vallásos költeményei közűl több még ma is megtalálható a templomi énekeskönyvekben. Nem csekély érdeme az is, hogy korát túlhaladó, finom esztetikai ízlése tartotta fenn számunkra a magyar irodalom egyik nagy kincsét, a Radvánszky–kódexet, me1y Balassi Bálintnak virágénekeit tartalmazza. Rokona és a költészetben őt követő tanítványa Sztregovai Madách Gáspár (1590–1647), bölcselő és vallásos költő, e kornak szintén jóhírű írója volt.
