Forgách Ferencz
Forgách Ferencz
Forgách Ferencz (Ghymesi) esztergomi érsek, biboros, született 1560-ban. Bár családjának többi tagjai protestánsok voltak, ő híven ragaszkodott katholikus hitéhez és a papi pályára lépett. A theológiát Rómában hallgatta, honnan visszatérve, gyorsan emelkedett az egyházi méltóságokban. 1586-ban esztergomi kanonok, egy év mulva veszprémi, 1596-ban nyitrai püspök lett. Mint a katholiczizmus szentségétől lelkében áthatott főpap, ellene volt a katholikus 270vallás minden legkisebb reformjának és miután egyházmegyéjében is már nagyon el volt terjedve a protestantizmus, elhatározta, hogy nemcsak minden erejével harczra kel az új vallás tanainak terjedése ellen, hanem még a protestantizmustól meghódított lelkeket és területeket is visszaszerzi. Megindítja hát az antireformáczió hatalmas munkáját, és hogy buzgalma annál sikeresebb legyen, segítségül hívja a jezsuitákat, a kiket a nagyszombati zárdába telepített le és az itteni Klarissza-apáczákat a pozsonyi zárdába helyezte át. Eszméinek sikerült megnyerni a fiatal Pázmány Pétert is, kit udvarába hívott és a ki ez időben Forgách püspök felszólítására és megbízására írta meg Feleletét Magyari István sárvári praedikátornak a katholiczizmust élesen megtámadó könyvére, mely a püspök költségén megjelenvén, megindítója lett a katholiczizmus és protestantizmus hosszú ideig tartó irodalmi harczának. II. Rudolf király Forgáchot 1606-ban kanczellárrá, 1607-ben esztergomi érsekké és Magyarország helytartójává nevezte ki. Résztvett a bécsi békét megelőző alkudozásokban, de a békekötésnek nem volt híve és az 1610-ben tartott luteránus zsolnai zsinat végzései ellen is tiltakozott. 1611-ben Nagyszombaton zsinatot tartott és ugyanitt 1615-ben részt vett a király és Bethlen Gábor között lefolyt béketárgyalásokban is. Ez időben már betegeskedett. Orvosai a szklenói fürdőt ajánlották neki, hova el is ment de itt forrólázba esett. Nagybetegként vitték a közelfekvő Szentkeresztre, a hol október 16-án meghalt. Az ellenreformácziónak ez az első, hatalmas alakja, nagy egyházi elfoglaltsága mellett pártfogolta és maga is művelte az irodalmat.
Nevezetesebb művei: Nagy-Boldogasszony Congregatiojanak Nagy-Szombatban Eredete. Nagyszombat, 1710. – Regulái, avagy Rendtartási Nagy-Szombat Városában lévő Nagy-Boldogasszony Congregatiojanak a Sz. Miklós templomában. U. o. 1745.
