Hubay Jenő.
Hubay Jenő.
Hubay Jenő, zeneszerző, hegedűművész, a budapesti zeneakadémia tanára, szül. 1858-ban. Még egészen fiatal korában mutatkozott zenei érzéke, mely rövid idő alatt oly izmos tehetséggé fejlődött, hogy kilencz éves korában már Viotti A-moll konczertjét nyilvános hangversenyteremben és zenekari kísérettel mutatta be és sikerével nyomban fölkeltette a zenei körök figyelmét. 13 éves korában Berlinbe ment, hol a kir. főiskolán Joachim Józsefnél tanult. Négy év alatt befejezvén tanulmányait, visszatért Budapestre s Liszt Ferencz és Volkmann Róbert társaságában töltött el hét esztendőt. Ez időben irta első szerzeményeit (többek között a 18 Petőfi dalt) és adta Budapesten első önálló hangversenyét zenekar kisérettel, 275melyben a Beethoven versenymű eljátszásával keltett föltünést. 1878-ban Párisba utazott, hol Pasdeloup fölléptette s egyszerre világhírű hegedűművész lett. Majd hangversenykörútra indult Francziaországban, Belgiumban és Hollandiában s ez alkalommal óriási sikerben és ünnepeltetésben volt része. 1880-ban, midőn Vieuxtemps Henry visszavonult a brüsszeli zenekonzervatóriumtól, Hubaynak ajánlották föl a hegedűtanszak vezetését, melyet előtte Beriot, Wieniawszky és mások vezettek s melynek ő 23 éves korában kerűlt az élére. Brüsszelben Servais József csellóművész társaságában kvartett-estélyeket rendezett, melyek nagy sikernek örvendtek. 1885-ben a közoktatásügyi miniszter meghivta a budapesti zeneakadémia hegedűtanfolyamainak a vezetésére, a mit ő elfogadott. Távozásakor a belga király a Lipót-rend lovagkeresztjét adományozta neki. Új állásában nagy művészi tevékenységet fejtett ki s a hegedűtanítást egészen újraszervezte. Budapest zenei életének rendkivüli föllendülése szorosan Hubay nevéhez fűződik. Budapesti tartózkodása alatt, mint virtuóz, bejárta egész Európát s mindenütt mint a legnagyobb hegedüművészek egyikét ünnepelték. Budapesten Popper Dáviddal újabb kvartett-társaságot alakított, melyet Brahms János gyakran részesített abban a kitüntetésben, hogy szerzeményeit vele adatta elő első ízben. Tanításának eredményét igazolja, hogy a magyar hegedűjátékosok majdnem mind az ő iskolájából kerültek ki; az ő tanítványa volt többek között a világhírű Geyer Stefi, Vecsey Feri és Szigeti József. A kölföldi nagy zeneintézetek mind vetélkedtek, hogy Hubayt maguknak megnyerhessék. Fényes ajánlatokat kapott Lipcséből, Münchenből, Genfből és Londonból, a Royal Academy részéről. Hubay azonban mind visszautasította, mert a magyar kultúrát akarja szolgálni.
Mint zeneszerző, rengeteg zeneművet alkotott; opusz szám szerint 123-at. Ezek legtöbbje azonban 3, 4, 5, sőt több szerzeményt is tartalmaz. Van közöttük 2 szimfónia, 4 hegedűverseny, 1 Suite, számos fantázia és kisebb darab, hegedűre; 13 csárdajelenet, melyek a leghíresebb hegedűművészek kedvencz műsordarabjai. Továbbá nagyszámú mű- és népdal, vegyes és férfikarra, zenekar-kísérettel. Operái: A cremonai hegedűs, mely több mint 70 színpadon színre került; Alienor; Falurossza, mely az első, egészen magyar stilben írt opera, Bécsben és Berlinben is bemutatták; Moharózsa; melynek 1903-ban és Lavotta szerelme, melynek 1907-ben volt a bemutatója a budapesti m. kir. operaházban.
