Könyvtárak.
Könyvtárak.
Balassagyarmat. A nógrádmegyei múzeum könyvtára. 1891-ben keletkezett. Szontagh Pál nagyobb könyvgyűjteményt ajándékozott a könyvtárnak. Gyarapodott a Ghyczy-féle könyvtár egy részével is és végül néhai Nagy Iván körülbelül 5000 kötetből álló és a vármegye által megszerzett könyvtárával. Állománya körülbelül 10.000 kötet.
Balassagyarmat. A Nógrád vármegyei Kaszinó-egyesület könyvtára. Keletkezett 1830-ban. Állománya körülbelül 3000 kötet.
Fülek. A Szent Ferencz-rend kolostorának könyvtára. 1748-ban keletkezett, részben a füleki várból odakerült könyvekből, okiratokból és levelekből. Állománya körülbelül 2160 kötet, közöttük 10 ősnyomtatvány.
Losoncz. Városi könyvtár. 1851-ben keletkezett a Kubinyi Ágosttól megindított országos gyűjtés eredményeként. Állománya körülbelül 22.000 kötet.
Losoncz. A m. kir. állami főgimnázium könyvtára. 1590 körül keletkezett, 1849-ben leégett, de gyűjtés útján ismét gyarapodott. Állománya körülbelül 16.700 kötet és füzet, köztük egy ősnyomtatvány és Ivannes Brentio Catechismusa 1551-ből, mely Kalvin Jánosé volt és tőle széljegyzeteket is tartalmaz.
Losoncz. A m. kir. állami tanítóképző könyvtára. 1869-ben keletkezett. Állománya körülbelül 1700 kötet.
Málnapatak. A Femke ifjúsági könyvtára. Kisebb állománynyal, mely azonban czéljának megfelel.
Szécsény. A Pintér-könyvtár történelmi és jogtudományi részből áll, de található benne a tudományok minden ágára vonatkozó értékes mű. Történelmi részében a magyar nemzet történetére vonatkozó majdnem minden forrásmunka megvan; sok benne az úgynevezett »hungarica« is. Ez idő szerint van benne 3201200 önálló mű, mintegy 1600 kötetben. E tekintélyes könyvtár alapját Pintér Sándor azokkal a könyvekkel vetette meg, melyeket tudományos buvárkodásai közben Nógrád, Hont, Gömör és Heves vármegyék úricsaládaitól ajándékba kapott. Majd gyarapította azzal a kb. 100 kötettel, melyet Egerfarmosi Kandó Ilona édesatyja után örökölt. A többi azután mind a saját szerzeménye. Midőn könyveit saját lakásán már nem tudta elhelyezni, érintkezésbe lépett a Szent-Ferencz-renddel és velük megegyezvén, könyveit és egyéb relikviáit a zárdaépület egyik alkalmas helyiségébe vitette és azt saját költségén berendezve, nyilvános könyvtárrá alakította át.
Szécsény. A szent ferenczrendieknek is van itt egy kisebbszerű könyvtáruk, mintegy 600 kötetnyi; e könyvtár rendezve nincs.
Salgótarján. A kaszinó-egyesület könyvtára. 1876-ban keletkezett. Kovács József dr. és Gerber Frigyes gyarapították gazdag adományaikkal. Állománya 1952 kötet.
Salgótarján. A felügyelő- és munkásszemélyzet olvasóegyletének könyvtára. 1878-ban keletkezett. Állománya közel 2000 kötet.
Salgótarján. A Femke népkönyvtára kisebb, de czéljának megfelelő állománynyal, 1901-ben keletkezett.
Sámsonháza. A Femke népkönyvtára, szintén megfelel a hivatásának. Kisebb állománynyal 1902-ben alapították.
Vanyarcz. Ugyancsak a Femke alapította 1902-ben kisebb, de czélirányos állománynyal.
Az 1000 kötetet meghaladó nagyobb magánkönyvtárak, melyekről tudomást szereztünk, a könyvtárak nagyságának sorrendjében a következők:
A gróf Forgách-féle könyvtár Gácson. Jelenleg gróf Forgách Ilona, férj. Wenckheim Ferenczné örököseié. Egyike a legnagyobb és legértékesebb könyvtáraknak.
A gróf Zichy-féle könyvtár és levéltár Zsélyen. Egyike a legnagyobb családi levéltáraknak, melynek jórésze Zichy-féle okmánytár czímen ismeretes és ki van adva.
Stephany Ervin könyvtára Füleken. Körülbelül 7000 kötetből áll.
Gróf Keglevich István könyvtára a Csalár községhez tartozó Ipolykürt pusztán körülbelül 4000 kötet.
Gróf Degenfeld Lajos könyvtára Szirákon. Körülbelül 4000 kötet, számos régi nyomtatványnyal, közöttük a Vizsolyi bibliának első kiadása.
Gróf Majláth István Géza könyvtára a Csitárhoz tartozó Gárdony-pusztán. Körülbelül 3000 kötetes könyvtár, melyben különösen a gazdasági irodalom, útleírások, tengerészeti, földrajzi és történeti művek vannak képviselve.
Kubinyi Márton könyvtára Erdőtarcsán. Itt van a híres Kubinyi-féle könyvtár egy része, körülbelül 3000 kötettel.
Laszkáry Gyula könyvtára Romhányban. Körülbelül 3000 kötettel és a családi levéltárral.
Huszár Elemér könyvtára Keszegen. Itt van a több, mint 2000 kötetes könyvtáron kivül a családi levéltár egy része is.
Gróf Pejachevich Mikó Endre könyvtára Ludányban. Körülbelül 2000 kötetes könyvtár. Ebben gróf Mikó Imre több mint ezer lapra terjedő Erdélyre vonatkozó kézirati munkája, XII–XVIII. századbeli munkák, közöttük Ortelius és a Pray-codex is.
Mocsáry Ödön könyvtára Borsosbsrényben. Körülbelül 1600 kötet, nagyrészt Mocsáry Antal, a tudós történetíró hagyatékából.
Dessewffy Ödön könyvtára Nagykökényesen és Vanyarczon. Az előbbi helyen körülbelül 2000, az utóbbin körülbelül 1600 kötet.
Gróf Wilczek Frigyes könyvtára Erdőkürtön, Szabó János könyvtára Ipolyvarbón, Prónay Józsefé Romhányban és Beniczky Árpádé Lázi-pusztán, több mint ezer kötettel.
